Folia archeologica 39.

Kiss Attila: Előzetes jelentés (II.) a Kölked-feketekapui avarkori település és temetők ásatásáról

180 Kiss ATTILA pülés területén a következő régészeti jelenségek kerültek feltárásra: földbeásott házak, kenyérsütő kemencék, gabonásvermek, kutak, földkitermelő gödrök árkok/árokrendszerek. 1. Földbe ásott há^ak A település kétség kívül legfontosabb jelenségeit a 140 földbeásott ház jelenti. Habár bizonyos jelek (mint pl. egyes sírok gazdag mellékletei) arra utalnak, hogy a településen a föld felszíne felett álló borona( ?) házakat is fel kell tételezzünk, mindezidáig — leszámítva egyetlen bizonytalan esetet — ilyenek még nem fordultak elő. Néhány helyen a település területén régészeti jelenségekhez nem köthető, olyan méretű cölöplyukak voltak megfigyelhetők, melyek megfelelhettek volna pl. házak tartószerkezetét tartó cölöplyukaknak, de sem elhelyezkedésük, és főleg szórványos előfordulásuk, ill. kis számuk miatt azonban nyilván más funkciót tölthettek be e cölöpök a maguk korában. A földbeásott házak nagysága igen változó, s szerkezetileg is több változatuk figyelhető meg. A legáltalánosabb a nagyjából négyzetes alaprajzú ház — minden esetben a földbe mélyítve. E házak sarkai mindig lekerekítettek, s a földfalak mindig meredeken indultak. A házak padlója betaposott vagy ritkábban tapasztott sárpadló. Ebbe a padlóba mélyedtek bele a ház tetőszerkezetét tartó cölöpök. Ezek száma változó volt; legáltalánosabb az egymással szemben elhelyezkedő két cölöp, de volt ház cölöp nélkül is, a cölöpök száma egy és hat között változott. A házak bejáratát eddig még nem sikerült megállapítani. A legtöbb házban kőkemence maradványa figyelhető meg. E kőkemencék, melegítő szerkezetek a ház sarkában alig kimélyített égető tér fölé épültek, kisebb vagy nagyobb kövekből. E köveket minden kötőanyag nélkül rakták egymásra, úgy hogy belülről boltozott tetejük legyen. Mivel a kőkemencék kövei egyetlen esetben sem maradtak meg eredeti helyzetükben, a kőkemencék egykori külső alakja nem rekonstruálható! A kő kemencék kövei vagy összerogyott állapotban vagy szétszóródott állapotban figyelhetők meg, vagy teljesen hiányzanak, ami azt jelenti, hogy a köveket a pusztulásra ítélt vagy már elpusztult házakból kimentették s valószínűleg újabb házakba építették be őket. E kövek között több esetben római tégla vagy tetőfedő-cserép töredékek vannak, s a köveken levő malter-lenyomatok alapján valószínű, hogy a közelben levő Kölked —Várdombon levő egykori Altinum római táborából származnak.

4 A házakon belül munkagödrök csak igen ritkán figyelhetők meg. A településen feltárt 140 avarkori földbeásott ház méretei igen eltérőek. Az öt legkisebb ház (215x190, 240x190, 250x180, 220x220, 260x190 cm) 4,08 m

2 —4,94 m

2 alapterülettel rendelkezett; az öt legnagyobb ház (470x430, 460x460, 470x460, 550x490, 550x510 cm) 20,21-28,05 m

2 kiterjedésű volt. Valamennyi feltárt ház adatait figyelembe véve és azokat átlagolva az volt megállapítható, hogy a Kölked — feketekapui avarkori házak átlagos mérete 3,22 mX 3,04 m volt, azaz 9,78 m

2. 4 Soproni 1968 27; F ülep 1976 294