Folia archeologica 39.

Kiss Attila: Előzetes jelentés (II.) a Kölked-feketekapui avarkori település és temetők ásatásáról

174 Kiss ATTILA 1.2. Л lelőhely és leletkörülniények A baranya megyei Bólyi Állami Gazdaság (most: Bólyi Mezőgazdasági Kombinát) sátorhelyi üzemegységének körzetében létesített sertés-kombinát földmunkái során (1970) kerültek elő a régészeti irodalomban Kölked — Feketekapu néven ismertté vált lelőhely első sírjai. Az építkezés területén, az építkezéssel párhuzamosan került sor az ún. Kölked — Feketekapu "A"-temető feltárására,, valamint ugyanebben az időben történt a környező terület régészeti terepbejárása is. Ez utóbbi célja a temetőhöz tartozó település helyének megtalálása volt. A mohácsi Uj Barázda Tsz-nek a sertéskombináttal határos földjén a friss szántásban előkerült cserepek alapján a település helyét is sikerült hamarosan rögzíteni. A temetőfeltárás (1970 — 71) befejeztével kezdődött meg a település feltárása is (1972). A Kölked — feketekapui régészeti kutatás a fentieknek megfelelően Kárpát-medencében talán először — ugyanazon avarkori közösség települését (faluját) és temetőjét/temetőit igyekszik feltárni. E kutatások eredményei nemcsak az adott közösség gazdasági-társadalmi jellemzőinek pontosabb rekonstrukciójához nyújthatnak segítséget, hanem a telepjelenségekből és sírokból származó leletek és megfigyelések szembeállításával valószínűleg az avar korszak jobb megismeréséhez szolgáltat majd lényeges adatokat. A település folyamatos és rendszeres feltárása nyomán pedig a folyóparti avarkori falvak belső szerkezetét lehet majd valószínűleg rekonstruálni. A lelőhely vízparti településként egy régi, a település meglétekor még feltehetően, még élő Duna-meder teraszán a folyó mellett hosszan nyúlik el. A Duna jelenlegi meder viszont a lelőhelytől több kilométerre keletre húzódik. A lelőhely teraszát ma, az alatta levő elmocsarasodott, vizes rétekkel borított egykori Duna-medre felé meredek, másutt errodált és leszántott szakasz határolja. A lelőhely terasza nyugati irányban több kilométer szélességben a mohácsi síkság peremén elterülő következő terasz lábáig húzódik. A lelőhelyen, mely igen kiváló talajon fekszik, a hosszú ideje folyó és igen intenzív földművelés a régészeti kultúr-réteget nem érte el, ill. csak közvetlenül a partszakasz szélén, kisebb mértékben. így a régészeti jelenségek természetes bolygatottsága minimálisnak mondgödör, XLVI-XLIX. árok, 2850 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 31. 1978. 71 = ArchÉrt 105. 1978. 283). 1978: B-temető 127-138. sír, 100-106. ház, LXVIII. kemence, XCII-IC. gödör L. árok, 1450 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 32. 1979. 71 = ArchÉrt 106. 1979. 283). 1979: B-temető 139-238. sír, 107-109. ház, C-CIV. gödör, 1400 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 33. 1980. 64 = ArchÉrt 107. 1980. 248). 1980: B-temetö 239-276. sír, 110-116. ház, LXXIX- LXXXIV. kemence, CV-CXVIII. gödör, LILUI. árok, 18C0 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 34. 1981. 55 = ArchÉrt 108. 1981. 273). 1981 : B-temető 278-326. sír, 118-123. ház, LXXXV-XC. kemence, CXXXIX — CXL. gödör, IV-V. kút, LIV. árok, 1500 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 35. 1982. 69. = ArchÉrt 109. 1982. 306). 1982: B-temető 327-358. sír, 124-127. ház, XCI-XCVII. kemence, CXLI —CXLIII. gödör, LV— LVI. árok, 2000 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 36. 1983. 63 = ArchÉrt 110. 1983. 300-301). 1983: B-temető 359-373. sír, 128-134. ház, XCVIII-CII. kemence, CLXIV —CCIII. gödör, LVIII. árok, 2000 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 37. 1984. 71 = ArchÉrt 111. 1984. 272). 1984: B-temető 374-444. sír, 1984/1. ház, CHI. kemence, CCIV-CCVII. gödör, 1800 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 38. 1985.65 = ArchÉrt 112. 1985. 281). 1985: B-temető 445-460. sír, 135-140. ház, CIV-CVII. kemence, CCVIII-CCXIII. gödör, 2370 m

2 (Kiss A., RégFüz I. 39. 1986. 57 = ArcÉrt 113. 1986. 278 ). (Megjegyzés: A B-temető sírjai közül 94 sír őskori, továbbá a gödrök egy része is őskori!)