Folia archeologica 38.

Pál Patay: Néhány szó a kurdi cisztákról

NÉHÁNY SZÓ A KURDI CISZTÁKRÓL Nemrég múlt 100 éve annak, hogy Wosinszky Mór gyors közbelépéssel begyűjtötte és a régészeti kutatás számára megmentette az egy óriási bronz szitulából és 14 bronz cisztából álló, a Kapos-csatorna partjából napfényre került leletet. Ezt hamarosan ismertette is, a szituláról és 12cisztáról ábrát is bemutatva.

1"

3 A leletről Hampel is megemlékezett,

4 de azóta a hazai kutatás nemigen foglalkozott vele, viszont behatóan tárgyalta a cisztákat B. Stjernquist az utóbbi bronzedényféleségekről írt monográfiájában.

5 A leletből a szitula és 9 ciszta Apponyi Sándor, 1 ciszta pedig Dobrowszky Kálmán ajándékaként két évvel a megtalálásuk után már a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapította.

1"'7 Egy további példány pedig 1925-ben Apponyi Sándor hagyatékából került a Múzeumba. Azt is már régebbi idő óta tudjuk, hogy a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban is van egy kurdi ciszta (ez azonban hiányzik Stjernquist katalógusából), míg ugyancsak egynek a hollétéről Stjernquist adott hírt: a római Pigorini Múzeum őrzi (5. kép).

8 Egy ciszta hollétéről azonban mindeddig nem volt tudomásunk. Viszont azt mind Wosinszky, mind Hampel ábrában is leközölte." Ennek alapján megállapítható volt, hogy az azonos azzal a cisztával, amelyet 1900-ban Jálics Géza ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak, és amely lelőhelyéül eddig a szakirodalomban — a leltárkönyvbe történt téves bejegyzés alapján — Szőlősgyál szerepelt.

10-1

1 A cisztáknak vannak mindegyikükre egyaránt jellemző, közös vonásaik, ugyanakkor egyedi sajátosságokkal is rendelkeznek.

1

2 Ezeket az szerző részletesen ismerteti.

1

3 Utóbbiak — mindenek előtt a méreteik — alapján a kurdi ciszták két nagyságrendbe sorolhatók. Négy kisebb, amelyek pereme — Wosinszky szerint

1

4 — vékony fa vessző köré volt hajlítva, míg a nagyobb méretű többié vastag vas abroncs köré. Stjernquist előtt is felmerült már, hogy a ciszták bizonyos űrméretszabványok szerint készültek, de valamilyen egykori űrméret-egységre nem sikerült következtetnie.

1

5 Stjernquist az általa kidolgozott tipológia

1" alapján az összes kurdi cisztát a II. szériájának standardtípusába, azon belül a KM1 PBla csoportjának „Kurd" variánsába sorolta

1

7 (ezt a szekszárdi példányra is vonatkoztathatjuk), bár nem mindegyik darab fedi teljesen az általa felállított kritériumokat. Megítélésünk szerint azonban ez nem zárja ki az azonos variánsba tartozásuk lehetőségét. Egyébként a „Kurd" variánsba Stjernquist más lelőhelyről származó cisztát csak egyetlen egyet sorolt (Hostice)

1

8, sőt lehetségesnek tartotta, hogy egyes kurdi példányok az általa elkülönített (de ugyancsak a KM1 PBla csoport tagját képező) „Hallstatt" variánsba tartozhatnak.

1

9 Ha a KM1 PBla csoport egészének elterjedését vizsgáljuk, szembeötlik, hogy az — néhány darab kivételével — a kelet-alpesi Hallstatt-kultúra területére esik. A kurdi ciszták tehát nem itáliai műhelyek termékei; beletartoznak a lelőhelyükön meghonosodott kultúra formakörébe. Készítési idejük a hallstatti 910. és 769. sír cisztája alapján mind a HC, mind a HD időszak lehetne,

2

0 mégis utóbbit tartjuk valószínűbbnek, mivel a ciszták zömmel ebből az időszakból származnak. Nem ad pontosabb időmeghatározást a lelet szitulája sem, amelyet a szerző ugyancsak részletesen leír.