Folia archeologica 38.

Patay Pál: A Tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei

98 PATAY PÁL jellegzetes edény ép maradt. A csontvázak zsugorítottak voltak; tájolásuk ÉK— DNy, ill. valószínűleg É— D. A felszínen és a kb. 25 cm mélységig terjedő szántott rétegben alig taláhatók leletek. Mélyebben, a házak helyén és a gödörmentes területeken ugyancsak alig. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az egykori járószint a telep legnagyobb ré­szén a mai felszín magasságában lehetett és ezek a rétegek sohasem lettek boly­gatva. Ezzel szemben a gödrök bőven ontották a legkülönfélébb anyagot, sok esetben az altalaj határán realizálható foltjuk fölötti feltalaj-réteg is, minthogy a gödrök szája az egykori felszín magasságában volt. Cserépedények töredékei tíz­ezres nagyságrendű mennyiségben jöttek belőlük elő; egész edény azonban sajnos alig egy-kettő és a töredékekből is alig néhányat sikerült összeállítani. Viszonylag kevés kő- és csonteszközt találtunk, viszont annál jelentősebb 5 rézeszköz és 1 tö­redék. A gödrök ugyancsak bővelkedtek állatcsontokban és közülük sokban nagy mennyiségben voltak kagylóhéjak is (egyes esetekben 5 — 10 cm vastag rétegeket is alkottak). Növénymaradványokból mindössze egyetlen esetben találtunk fa­szenet, de abból sem számottevő mennyiséget. * Egy előzetes beszámolónak nem feladata, hogy a leleteket részletesen leírja (ezt az ásatások befejeztével a teljes publikációban szándékozzuk megtenni), ezért itt csak a legáltalánosabb és legjellemzőbb anyagról emlékezünk meg, vala­mint néhány egyedi darabról. 8. ábra 1-3: В 7 sir, 4 : В 8 sir. 1:4 Abb. 8. 1-3: Grab В 7, 4: Grab В 8. 1:4

Next

/
Thumbnails
Contents