Folia archeologica 37.

Andrea H. Vaday: Megjegyzések a Vizesd-pusztai lelethez

222 ANDREA H. VA DAY rabjainak megléte, az aranylemezek és a kiegészíthető leletegyüttes talán arra mutat, hogy a sírgödörnek leletgazdag végét nem bolygatták meg a rabláskor, csak a csontváz töredékei és pár lelet került be a rablóaknába. Sem tájolás, sem méretadat a sírgödörre nincsen. A feltáráskor a halom 1 m-re emelkedett ki az újkori felszínből, a leletek 4 m mélyen kerültek elő, az altalajba ásott sírgödörből. Mellékletek: Hat ép és két töredékes aranyfólia borítólemez (Abb. 4)

1"; négy bronz ovális alátétlemez (Abb 1.8—11); négy féltojás alakú aranyozott bronzveret két kivágással (Abb 1. 1 — 3, 6); három, az előzőhöz hasonló, de négykivágásos veret (Abb 1. 4—5, 7); két kettős lemezű bronz csüngő (Abb 1. 13—14)

1

1; aranyozott bronz csatfej (Abb 2, 7)

1

2; az előzőhöz hasonló de kisebb csat feje (Abb 2, 10)

1

3; két, egytagú ezüst u. n. szarmata csat (Abb 2, 8—9)

1

4; két ezüst szíj vég (Abb. 2, 13—14)

1

5, aranyozott bronz szíjveret töredék (Abb 2, 4.)

1(

i, másik szíjveret (Abb 2, 5)

1

7, nagyobb ezüst szíjvég töredéke (Abb. 2. 15)

1

8 ezüst lemeztöredékek (Abb. 2. 11—l2)

1

9 három bronz szíjveret (Abb 2. 1 —3)

2

0, bronz akasztótag (Abb. 1. 18), aranyozott bronz kampós akasztótag (Abb. 1. 19), egytagú bronz szíjvég (Abb. 1. 17)

2

1. két bronz szíjszorító (Abb. 1. 15—ló)

2

2 három lemezrátét (Abb. 1. 12)

2

3, két bronzpánt

2

4 és egy ezüstpánt

2

5 fa pálcikán, két bronz pityke

2

6. A leltárkönyvi bejegyzés szerint: bronz pánt öt darabra törve". A leltárkönyvi rajz alapján egytagú bronz szíjvég.

2

7 Az előzőhöz hasonló ezüstpánt töredéke (Abb. 2. 6)

2

8, öt lemezpánt töredék

2

9, két ezüstkarika

3", egy bronzkarika

3

1, további két karika pánttal átfogva

3

2, bronz szegőpánt

3

3, sarniros pánt 3

4, két bronzgyöngy

3

5, ezüst aláhajlított lábú fibula

3

6, vésett díszű kalcedonkorong bronztűn (Abb. 3. 3.)

3

7 egy nagyobb kalcedongyöngy (Abb. 3. 2) tű nélkül

3

8, egy bronz tutulus

3

9 és egy egyfülű, üvegszálrátétes üvegedény (Abb. 3. I)

4" Előkerült még három Antoninus Pius és két Marcus Aurelius ezüstdenár.

41-45 Az 5. halom népvándorláskori volt.

46-5

0 A köztudottan lovas szarmaták sírjaiból hiányoznak a lovaséletmódra utaló nyomok. Ritkán fordul elő csak egy-egy adat, bolygatott vagy rosszul feltárt és dokumentált sírból.

51-5

4 Annak ellenére, hogy Vizesd-pusztán Kisléghi nem említett lócsontokat, a zabla arra mutat, ha lovat nem is, de lószerszámot tettek a sírba. A leletek egy részéből Párducz Mihály

55-5

6 nyakéket rekonstruált, e rekonstrukcióban sem a veretek száma (három baltacsüngőként rekonstruált két kettős veretet!) sem a formából következő funkciójuk (Pl. a négykivágásos és két kivágásos veretek adta szíjvonal) sem értelmezésük (aranyborítások) nem helytálló.

58-6

1 Mivel az egyik féltojás alakú veret a zabiához rozsdásodott, feltételeztem, hogy funkcionálisan sem helyezkedhetett el a zablától távolabb. A megmaradt leletek közül a rekonstrukcióhoz felhasználtam: a négy kétkivágásos, a három négykivágásos féltojás alakú veretet, négy alátétlemezt és aranyborításokat, két bronz pitykét (Nr. 22), két kettős lemezű veretet, a recézett szélű korongos függesztőkari kákát, a recézett szélű domború közepű korongokat, a trapéz fejű akasztótagot a két nyitott karikát (Nr. 26) a két szorítópántos karikát (Nr. 28) a bronzgyöngyöket (Nr. 31) és tutulust (Nr. 35). Ide tartozhatott még esetleg a bronz és ezüstpántokkal díszített fapálca is (Nr. 20—21). A veretek méretbeli adatai alapján történt a