Folia archeologica 36.

V. Kocztur Éva: Adalék Solymár római kori történetéhez

78 V. KOCZTUR ÉVA 2) a Györgyhegy, hasonlóan az előzőhöz, szintén kiesik a temető közvetlen körzetéből. Másrészt, e lelőhelyről, 3—4. századi sírok feltárásáról van tudomásunk.

7 Közelségük miatt mind a 3) Krautgarten

, mind a 4) Zöldfavölgy jelentheti a temetőhöz tartozó település helyét. 1978-ban módunk volt szondázó jellegű kutatást végezni a rendkívül nagy mértékben veszélyeztetett Krautgarten területén.

8 Reméltük, hogy választ kapunk a bennünket foglalkoztató kérdésre. Munkánk kevés eredménnyel járt: A kutatást a dombtetőn kezdtük meg, s haladtunk a patak felé, 2хЮ és 2x5 m-es szelvényekkel (2. ábra). A földút — Béke u. folytatása a Várhegy felé — patak felé eső oldalán, közvetlen a felszín alatt, párhuzamosan futó, К—Ny irányú falak jelentkeztek (3. ábra). A felszínen található, nagy mennyiségű leletanyag ellenére, a szelvények földje „üres" volt. Mindössze az l-es fal É-i oldalán, annak K-i sarkából került elő, bolygatatlan helyzetben, néhány finoman iszapolt, szürke cserép, közte egy pecsételt is; hasonló cserepek feküdtek a két fal közti, alapozási rétegben is. Ezeknek a töredékeknek, úgy gondoljuk, datáló értéke van, mivel a falak alapozásával egyidőben kerültek a földbe. A falmaradványok rövid leírása: 1. fal: Ny—

К felé haladva 65 cm-ről 78 cm-re szélesedik, az agyagba rakott, utolsó (vagy inkább első), alapozási kősort jelenti. 2. fal: sz.: 50 cm; m.: 25 cm, ugyanabból a mélységből alapozva, mint az előző. A két fal teljesen párhuzamosnak tűnik. Mivel mindössze a két méter szélességű szelvényünkben észlelhettük, folytatására és valódi rendeltetésére nem derült fény. A település kiterjedését kívántuk ugyanis tisztázni a patak árteréig, és mindössze még egy szelvény nyitására volt módunk, ahol is újabb fal jçlentkezett (4. ábra). 3. fal: sz.: 90 (!) cm; m.: 25 cm; iránya ÉK—DNy, az 1—2-es falhoz viszonyítva kissé ferdén, É-felé tart. Ez is sárga agyagba rakott fal maradványa, az alapozás utolsó sora. A leletanyag itt is jelentéktelen. A fal tetején jellegtelen bfonzlemeztöredék, a fal közelében 2. század közepére datálható sigillatöredék került elő. Itt a 2. ásónyomból 1—1 tegula, ill. imbrex töredéke is előjött, melyeket egyébként csak a felszínen találtunk. A domb tetején és oldalában futó, 1. és 2. szelvényben római anyagot sem a felszínen, sem a föld alatt nem találtunk. A római kori építési szintet csak a domb aljában húzott 3. szelvény déli Végében észleltük először (5. ábra). A következő év feladata lett volna az épület, a település kiterjedését meghatározó feltárás elvégzése. Erre azonban azóta sem nyílt lehetőség. Sőt az 1983. év őszén tartott helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy itt további kutatásra nincs lehetőség. A patak partján ugyanis 1,5 m magas gátat képeztek ki a fel7 MRT 7. Solymár 25/17. Mahler Ede tárta fel, irodalmát lásd ott. 8 Kocztur Éva leletmentése. Dokumentáció: MNM Adattár 318/1978. XXVIII.; 24/1979. II.; RF I, 32 (1979) 53—54.