Folia archeologica 36.
Viola T. Dobosi: Ékszerek, hangszerek, különös tárgyak a magyarországi őskőkorban - Appendix II. Mária FÖLDLÁRI: Pilismarót—pálrét, borostyángyöngy elemzése
PILIS M AR ÓT-PÁLRÉT, BOROSTYÁN-GYÖNGY ELEMZÉSE A pilismarót-pálréti ásatások során előkerült „borostyán" lelet infravörös spektruma sok vonatkozásban hasonlóságot mutat a természetes borostyán előfordulások infravörös spektrumával, de messzemenő következtetéseket megengedő eltéréseket is mutat. A minta eredetére vonatkozó bélyegek alapján a lelet „balti" származását nem lehet igazolni. A spektrumtartomány azon kritikus részén (1350—1200 cm^ 1), melynél a „balti" származású borostyánok esetén széles, vízszintesen haladó váll mutatkozik (oxidált állapotban lejtős vonal), a vizsgált lelet esetében kis intenzitású csúcs van. Ez a csúcs konzerválás esetén szokott jelentkezni, mivel azonban ez esetünkben kizárt, erős fokú oxidáltság is feltételezhető. Ugyancsak a minta oxidált állapotára utal az üde balti borostyánok spektrumán megszokott 880 cm _ 1es sáv hiánya és az 1150cm _ 1-es sáv kisebb intenzitása. Ebben az értelmezésben a lelet oxidáltsága olyan nagymértékű, hogy az infravörös spektrum alkalmatlan az eredet tisztázására (1. ábra). Említést érdemelnek a továbbiakban azok a többlet sávok, melyek a lelet spektrumán a balti borostyán spektrumához viszonyítva jelentkeznek. Ezek — de akár a teljes spektrum is — levezethető jelenkori lombos fák mézgájának fosszilizálódott anyagaként is. Mivel a nem balti területekről származó európai fosszilis gyanta leletek infravörös spektrumai kevésbé rendszerezettek, ezekkel való rendszeres összevetés egyelőre nem állt módunkban.
