Folia archeologica 36.
Mesterházy Károly: Népvándorlás kori cserépüstök
160 MESTER HÁZY KÁROLY megjelenésénél. Tehát felmerül annak lehetősége, hogy a 9. század elején vagy valamivel korábban a Kárpát-medencében belső fejlődés során alakul ki az új kerámiatípus, a cserépüst, melynek készítése során egyre alkalmasabb felfüggesztési módokat alkalmaznak, egyre tökéletesebb fülformákat alakítanak ki. Hogy rokon edényformák egymástól függetlenül máshol is kifejlődhetnek, azt a nyugateurópai üstutánzatok és a Kugeltopfok, a szarmaták és hunok agyagüstjei, a przeworsk és csenyahovi kultúra agyagveder utánzatai bizonyítják. 7 1 Az avar kori cserépüstök helyi eredete mellett bizonyít az is, hogy nem számolhatunk déloroszországi eredetű népesség 9. század eleji bevándorlásával, legfeljebb kisebb csoportok beköltözésével. A két terület üstjei között ugyan sok a formai hasonlóság, mégis érthetetlen lenne, hogy az újonnan beköltözők csak az üstök ismeretét hozták volna magukkal. Igaz, hogy még nem történt meg a késő avar kori települések kerámiájának részletes összevetése a szaltovoi fazekassággal, de első pillantásra is feltűnik, hogy jellegzetes szaltovói edénytípusok és díszítésmódok hiányoznak a késő avar kori anyagból. De a cserépüstök Kárpátmedencei megjelenése Al-Duna menti bolgár—szláv lakossággal sem hozható kapcsolatba, mert ott viszont hiányzik a védőfüles üsttípus, sőt a szabadkézi üst is ritkaságszámba megy. 7 2 A cserépüstök és felfüggesztve használt edények kialakulása a nyílt tűzhelyen való főzéssel kapcsolatos. 7 3 Az avar és honfoglalás kori házakban levő, zárt tüzelőhelyeken, a kemencékben nem lehetett az üstöket használni. A szabadban levő nyílt tűzhelyen azonban ez az edényfajta volt a legalkalmasabb. A nyugateurópai nagy faházak szabad tűzhelyein is a hasonló módon felfüggesztett edények bizonyultak a legbiztonságosabbnak. Ez magyarázza meg különböző időben és különböző helyeken, különböző népeknél való feltűnésüket. Ugyanezen okból nem lehet kapcsolatba hozni a cserépüstök feltűnését és meglétét az életmóddal, nevezetesen a félnomád életmóddal. 7 4 A haithabui vikingek aligha nevezhetők a letelepült életformára áttérő nomádnak vagy félnomádnak, mégis használták az üstfülű, gömbölyű fenekű nagy fazekakat (a legnagyobbak átmérője 28 cm!). így véleményünk szerint a cserépüstöket nem lehet a magyarság nomád vagy félnomád életmódja bizonyítékának tekinteni, mint ahogy a nyílt tűzhely sincs kapcsolatban ezzel az életformával. Gondoljunk csak a nyílt tűz7 1 H. Vaday A., i. m. 39—40.; von Uslar. R., i. m. 12. 23.; S^ydlowski. /., Zur Frage der fremden Komponenten in der Dobrodzien-Gruppe. Przeglad Arch. 25 (1977) 97—134.; Magomedov . В. V., О proizhozdenii form cernjahovskoj goncarnoj keramiki. Novye issledovanija arheologiceskih pamjatnikov na Ukraine. (Kiev 1977) 111 —123. 115. 2. kép 1. 7 2 Fodor I., Arch. Ért. Ill (1984) 103,- Va^arova. 2., Slavjani i nomadi. . .52. 7 3 Cur wen. E.— Cur wen. C., i. m. 74.; Hiibener. W., i. m. 102.; Méri I., Árpád-kori népi építkezésünk. . . 46.; Habovítiak. A., Deserted medieval villages. . .32.; Parádi N., Technikai vizsgálatok népvándorlás kori és Árpád-kori edényeken. RF 1/12 (1959) 7, 27. ; P/etnyova. A., Ot kocsevij к gorodam 108—109.; Fodor I., Acta Arch. Hung 29 (1977) 342. 7 4 Már HöllriglJ. felvetette a nomád életmód és a cserépüstök esetleges összekapcsolását: i. m. 93.; Szőke В., Arch. Ért. 82 (1955) 89.; Habovítiak. A., Nalezy stredovekych hlinenych kotlikov 146.; P/etnyova. A., Öt kocsevij к gorodam 109.; Fodor I., Acta Arch. Hung. 29 (1977) 342. Blajan. M.— Dörner. E., Probleme de demografie istorica pe baza studiului caldaruselor de lut (sec. XI— XIII), descoperite pe teritoriul judetului Arad. Ziridava X (1978) 135: szerint elsősorban a letelepült vagy félig letelepült lakosság egy jellemző edénye a cserépüst, az adott helyeken természetesen a román lakosságé, de emellett a félnomád magyarok és besenyők is használhatták.
