Folia archeologica 36.

Mesterházy Károly: Népvándorlás kori cserépüstök

158 MESTERIIÁZY KÁROLY nehezítette meg, hogy telepásatásainkon a legritkább esetben találunk teljesen kiegészíthető üstöket. így a védőfüles típusnál említett dobozi vagy veresegyházi üstöknek csak sejtjük a formáját, de határozottan nem állíthatjuk, hogy gömbölyű fenekűek voltak. Annál inkább sem, mert Kovalovszki Júlia arra hívta fel a filgyelmemet, hogy a dobozi anyag válogatása során nem talált gömbölyű fenekű edényre valló töredékeket.

4

4 Az is szembetűnő, hogy maga Pletnyova sem tudott a rendelkezésére álló anyagból egyetlen biztosan gömbölyű fenekű üstöt sem kimutatni. Mint írja, egyetlen majdnem ép darab van, melyet I. I. Ljapuskin talált Sarkelben, a jobb oldali gorogyiscsében. Ez egy nem magas, széles szájú edény, feneke lapos. Ennek alapján kétféle rekonstrukció él tovább a közleményekben

4

5 Néhány töredék spiráltechnikás felépítése viszont arra vallott, hogy talán domború fenekű edény is van közöttük.

4

8 így kétségtelen, hogy az üstök agyagutánzatai mellett, velük egyidejűleg a fazekakat is használták felfüggesztve. A felfüggesztve használt fazekak divatja nálunk is és külföldön is főleg a későbbi időszakra jellemző. A ránkmaradt felfüggesztve használt fazekak, illetve töredékeik alapján ismerünk lapos-egyenes (Sarkéi,

4

7 Bidinci, Bulgária

4

8) és domború fenekű (Ócsa-Ómértföldek

4

9), sőt az előbbiek között fenékbélyeges példányt is.

5

0 Van köztük az üst és fazék között átmeneti formájúnak mondott edény is (Topola, ÉK-Bulgária).

51 A felfüggesztés módja szerint az egyenes fenekű fazekak között találunk egy-egy vízszintesen átfúrt (Bidinci)

5

2, illetve 2—2 vízszintesen átfúrt lyukkal ellátott darabokat (Gyepükaján—Nagykeszi),

5

3 védőfüles (Mogorjelo, Jugoszlávia, Dalmácia

5

4) és függőlegesen áttört peremű edényeket (Haithabu

5

5). A domború fenekű fazekak között találunk vízszintesen átlyukasztott oldalfalú (Haithabu

5

6), függőlegesen átlyukasztott peremű (Ócsa) és védőfüles (Haithabu, Ezinge

5

7) darabokat. Mint érdekességet említjük meg, hogy a felfüggesztve használt fazekak és üstök nemcsak az említett holland, dán, szász vidéken és Dalmáciában találhatók meg, hanem É-Itáliában is. A Garda-tótól Ny-ra, Erescia körül és a tó partvidékén (Manerba, Nuvolento, Padenghe, Polpenazze, S. Felice, Vallio, Villanuova, 4

4 Kovalovszki ]., Arch. Ért. 102 (1975) 211. és szíves szóbeli közlése. 4

5 Pletnyova, S'z- A., Ot kocsevij к gorodam 108—109., 25. ábra 11.; Ua., Keramika Sarkela-Beloj Vezi. MIA 75 (Moszkva 1959) 222. 20. jegyzet, 10. kép 1—2, 238. 24. kép 1. 4

0 Pletnyova. A., Stepi Evrazii v epohu srednjevekovja. (Moszkva 1981) 72—73. 4

7 Ljapuskin. L. L., Pamjatniki Saltovo-Majatzkoj kultury v bassejne r. Dona. MIA 62 (1958) 109, 6. kép 5.; Pletnyova. Sz• A., Stepi Evrazii 47. kép 5.' 4

8 Vazarova. Z., Slavjani i prabalgari. (Szófia 1976) 160. 101. kép 3. 4

9 Fodor I., Acta Arch. Hung. 29 (1977) 340, Abb. 3. 5

0 Dimitrov. D. IL, Nomadska keramika v. severo istocna Balgarija. Izv. na Narod. Muzej Varna 11 (1795) 39, I. t. 1—3. 5

1 Bobíeva. F., Glineni kotli ot ranosrednovekovnoto selisce pri s. Topola. Izv. na Narod Muzej Varna 16 (1980) 126—30. 5

2 Vazarova. Z., Slavjani i prabalgari 101. kép 3. 5

3 Parddi N., VMMK 16 (1982) 190. 5

4 Cremosnik. I., Keramika iz rimskog nalazista Mogorjela. GZM Sarajevo 7 (1952) VII. t. 6, 5. kép 4—5.; Ua., Nalazi keramike u obliku kotlova na nasoj teritorii. Zbornik Narodnog Muzeja VIII (1975) 284. E tanulmányra Takács Miklós hívta fel a figyelmem. 5

5 Hübener. W., i. m. III. t., 10. t. 268. 5

6 Hubener, W., i. m. 4. t. 74—75. 5

7 v. Giffen. A. E., i. m.