Folia archeologica 36.

Mesterházy Károly: Népvándorlás kori cserépüstök

I NÉPVÁNDORLÁS KORI CSERÉPÜSTÖK 153 2. ábra Veresegyház—Szentjakab. Cserépüst töredéke belső füllel Abb. 2. Veresegyház—Szentjakab. Fragment eines Tonkessels mit innerem Henkel a talán korongolt avar kori kölkedi példányt. Bizonytalan a keltezése a karcagi üstnek, mert nem tudjuk, hogy milyen korú településről került elő. 9—10. századra keltezik az örménykúti, szarvasi, szeghalmi, battonyai és dévaványa—barcéi lelőhelyeket. Nagyon kevés a biztosan 10. századra keltezett szabadkézzel készült üst: a dobozi, tiszavalk-tetesi és a nagyhegyes-mikelaposi, melyek közül az utóbbi a feltételezett 10. századi falu egyetlen maradványa. Törölni kell az Árpádkori, szabadkézzel készült cserépüstök közül az orosháza—monori példányt, melynek számos párhuzamát késő szarmata kori telepeken találta meg Vaday Andrea.

3

8 Mielőtt a cserépüstök kialakulásának helyére, időrendjére és elterjedésére vonatkozó megfigyelésekkel foglalkoznánk, szólnunk kell fajtáiról, típusairól. Ma már kétségtelennek látszik, hogy a cserépüstök mintájául fémüstök szolgál!

8 H. Vaday A., MFMÉ 1980—81 (1985) 31.