Folia archeologica 36.

Virágh Dénes: Római villa első ásatási térképünkön

RÓMAI VILLA 103 a rajta átvezető Cifra híddal, a Göböljárásról Vértre, valamint az Alcsútról Budára vezető út. A lelőhelytől délre Pogányvár, északkeletre Alcsuthi hegy felírás olvasható. (A helynevek — az idézett levél tanúsága szerint — József főhercegtől származnak:"... Tájékoztatás végett ráírtam a megnevezéseket...") Az úthálózat alapján sikerült a lelőhelyet a mai topográfiai térképen egyértelműen azonostíani. A térkép méretarányai kh. 1:2000. A bal alsó sarokban olvasható felirat szerint ,,I. Sebestyén a Nádor titkárjától Geringer fragmentumai közül Varsányi másolta." Mivel a térkép eredeti példánya a Nemzeti Múzeumban volt, térképünk nyilván egy korábbi másolatnak a másolata, amelyről szintén nem tudjuk, ki készítette, sem pedig azt, hogy hogyan került és mikor Geringer helytartó iratai közé. Azt viszont, ismerve Varsányi gondosságát, tudhatjuk, hogy ez a másolat híven követi azt, amelyről készült. Varsányi a másoláshoz 61 mm-es négyzethálózatot használt. Az utakat barnára, a feltárt épületeket kárminpirosra festette. Hat nagyobb épület, több kisebb ház és épületekre utaló falmaradvány ismerhető fel. Az eredeti térkép készítőjének kilétére nincsenek adataink, az azonban látszik, hogy földméréshez értő ember munkája. Talán mérnök volt, esetleg a Georgikonban végzett és a birtokon alkalmazott gazdatiszt. Magyarországon a nádor alcsúti és kisjenői birtokai az elsők közé tartoztak, amelyekről üzemi térkép készült, és tudjuk azt is, hogy a Georgikonban a képzés tantárgyai közé tartozott a földmérés (Practica Geometria) is

1

0. Az ásatásnak és vele a térkép keletkezésének pontos idejét sem ismerjük, de tudjuk, hogy néhány évvel előzte meg a nádor halálát (1847. január)

1

1 és tudjuk azt is, hogy az ásatást személyesen vezető nádornak ebben a munkában, valamint a leletek csomagolásában és restaurálásában segítségére volt 1833-ban született fia, a térképmásolatot meghatározó főherceg.

1

2 Első ásatási térképünket ezek alapján az 1842 és 1845 közötti időre keltezhetjük. Bár nem katonai jellegű településsel, hanem villával van dolgunk, a „katonai telepítvény"-ről író főherceg mégsem tévedett nagyot. Amint a levélben említi, az ásatás leletei között volt olyan feliratos kő, amelyen ,,legio" és „cohors" vésés van. Alcsútról ismert egy feliratos kő, amely szerint a Milites Histricorum két katonája, apa és fia, házat építtetett.

1

3 Gábler Dénes szerint „Pannoniában... a katonaság . . . erőteljesen kivette részét a városi építkezésekben, nemcsak csapategységek, praefectusok, hanem egyszerű katonák is. . . "

1

4 Ha nem katonai jellegű építményeket ásatott is a nádor, élhettek és építkezhettek ott kiszolgált katonák. A régészet iránti érdeklődést apjától öröklő főherceg, Rómer egykori tanítványa, 1870—71-ben maga is ásatott alcsúti birtokán. A feltárást Rómer tanácsait, „utasításait" követve végezte és a feltárt sírokról gondos temetől

u ¥ ehrenteil- Gruppenberg L., TérkKözl 4 (1937) 230. 1

1 Knbinyi Л., József császári királyi főherceg Magyarország nádora, mint füvész és archaeolog, s Alcsúth füvészi tekintetben. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1847. augusztus 11—17. Sopronban megtartott nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. (Pest 1863) 24—28. 1

2 JÚ

Zsef

flg., i. m. (1871) 1

3 CIL III 3370. 1

4 Gábler D., Arch. Ért. 93 (1966) 26. Az utóbbi két adatra Gábler Dénes hívta fel a figyelmemet, szívességét ezúton köszönöm.