Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

142 KuBiNYi ANDRÁS Fentiek alapján pecsétünk tulajdonosát I. Bélával kellene azonosítanunk. Kérdés azonban, hogy a pecsét felirata, a felirat epigráfiai elemzése, valamint a pecsétkép ikonográfiája egybevág-e a pecsét tulajdonosa nevéből látszólag világos következtetésnek. Induljunk ki a feliratból. Ez a pecsétmezőből (melynek közepét a kidomborított Isten báránya foglalja el) kiemelkedő peremen veszi körül a pecsétképet. A szövegkezdő kereszt és a betűk be vannak vésve a perembe. A betűket eléggé levegősen helyezték el, rövidítést nem alkalmaztak. A szavak között elválasztójel nincs, sőt, az Adalberti és a regis között intervallumot sem hagytak. A Sigillvm és az Adalberti szavak között viszont a köriratba belógó bárányláb természetes elválasztójelet képez. Először a szöveggel és annak elhelyezésének analógiáival foglalkozunk, a betűtípusokra később térünk ki. I. Bélának, pecsétünk feltételezhető tulajdonosának csak egy töredékesen fennmaradt pecsétjét ismertük. Ez eredetileg kb. 9 cm átmérőjű, kör alakú pecsét volt, amely a trónon ülő uralkodót ábrázolta. Sajnos, a pecsétnek csak középső része maradt meg, a feliratból semmit sem ismerünk.

0 Ezért először a többi XL századi királyi pecsét felirataival hasonlítjuk össze „Adalbert" király billogát. Péternek csak ólombulláját ismerjük. Ez előlapján a trónon ülő, jobbjában liliomot, baljában keresztes országalmát tartó uralkodót ábrázolja, kinek feje mellett kétoldalt függőlegesen PET—RVS felirat látszik, amely a hátlapon négy sorban folytatódik: DIGRA/VNGA/RIORV/REX.

7 I. András kb. 9,5 cm átmérőjű viaszpecsétjének csak lenyomata maradt fenn,

8 míg kör alakú, 59—60 mm átmérőjű, füles idézőbillogán a trónján ülő, jobbjában virágot (vagy jogart), baljában keresztes országalmát tartó királyt +ANDR[EAS] DEI GRACIA VNGARIORVM REX felirat veszi körül. Szóelválasztójel itt sincs, a szavak egybefolynak. Feltűnő, hogy a kezdő kereszt nem a pecsét felső részének közepén, hanem attól valamivel balra (azaz heraldikai értelemben jobbra) foglal helyet. Ezt a billogot a király valószínűleg Szent István viaszpecsétjének mintájára vésethette

4

1 (3. ábra). Még valamire fel kell hívni a figyelmet: a billog pecsétképét és feliratát együtt öntötték: a felirat betűi ugyanis nem vésettek, hanem kidomborodnak. Következő pecsétünk Salamon király nem régen Belgrádban ásatásnál talált ólombullája. Ez többé-kevésbé Péteréhez hasonlít. Előlapján a jogart (?) és országalmát tartó királyt [REX]-[S]ALOM[ON] fölirat veszi körül. (A rex szó a heraldikai jobb, míg a Salomon a heraldikai bal oldalon található, azaz a szöveg nem fenn, hanem lenn kezdődött.) A hátlapon, akár Péterén, csak a négy sorba foglalt felirat folytatást olvashatjuk: DEI/GRACIA]/VNGRO|R]/VM.

1

0 Csak az irodalomból, utólagos elbeszélésből ismert ugyanennek az uralkodónknak idézőpecsétje.

1

1 Tekintve, hogy ezt a billogot csak igen eldugott helyen írták le, most részletesebben kívánunk vele foglalkozni. A billog 1876-ban vagy 1877-ben került elő Szentesen a Szent Anna utca 4. sz. ház kertjében, kertművelés közben, közel a e György Gy., Levéltári Közi. 39(1968) 6—7. 7 Hus

Zár E., MM 1947. 13. * Györffy Gy., i. m. 6. ,

J jakubovich E., i. m. 56—74.; L. még: Kumoroviíz L. В., A magyar pecséthasználat története a középkorban. (Budapest 1944) 22.; Györffy Gy., István király és műve. (Budapest 1977) 258. 1

0 Gaj-Popovic, D., Olovna bula madjarskog kralja Salomona. In: Nova istorijska i arheoloska istrazivanja srednjevekovnog Beograda i Srbije. Godisnjak grada Beograda 25(1978) 165. 1

1 Idézte, de nem foglalkozott vele: Huszár E., i. m. 16.