Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

196 iMojzsis DÓRA Sötétbarna selyembársony alapon helyezkednek el a pártát díszítő motívumok. A virág alakú boglárok szirmait simára csiszolt, piros színű üveglapokból alakították ki, s közepükön vékony aranylemezből készült hatszögű csillagokat helyeztek el. (Ezekből csak egy maradt meg.) A boglárokat gipszes-enyves maszszával rögzítették. A sodronyfonattal övezett virágok mellett — ugyanilyen keretelésben — piros ékkövek, illetve zöld színű üveg-félgömbök helyezkednek el. A boglárok igazgyöngyökből kialakított V-alakzatokkal váltakoznak, melyeket szintén rézsodronnyal vettek körül. A párta két szélét réztekercs határolja. Sz.: 1,7 cm, h.: 26,5 cm (9. ábra 1 ; 15. ábra 2). Az analógiák alapján a pártát a XVI. század végére, illetve a XVII. század elejére keltezhetjük, ugyanis a leírt gipsz-alapba ágyazott virágszirmokból álló boglárokkal szinte teljesen azonosakat ismerünk a csengeri leletből,

2

0 és ilyeneket láthatunk a tiszaörvényi és a szadai pártákon

2

1 is. Hasonló felépítésűek — de sokkal díszesebb kivitelben ! — a gyöngyös, illetve zománcos boglárokkal díszített csengeri,

2

2 küküllővári,

2

3 debreceni,

2

4 vámosatyai

2

5 és boldvai

2

6 párták (9. ábra 2—3), amelyek a főúri családok leányainak elterjedt és kedvelt fejdíszei voltak. 2

0 Höllrigl /., Arch.Ért. 47(1934) 101—104., 80. kép. 2

1 Mindkét párta a Nemzeti Múzeumban található. A tiszaörvényi ltsz.: 68.64.C., ezt közlője, Horváth B. — Radványszky alapján — a főleg fiatal lányok által a homlokon viselt ún. „előpártá"-nak tartja. A szadai párta templom körüli temető bolygatásakor került elő (Fehér G. leletmentése). Ltsz.: 69.12.C. Mindkét pártát lásd: Horváth В., FA 21(1970) 157—167., 1—2. ábra és 159., 3—4. ábra. 2

2 Höllrigl ]., i. m. 101., 80. kép 1—25: színes zománcos boglárokat ír le Höllrigl, amelyek pártát és főkötőt egyaránt díszíthettek. 2

3 A küküllővári boglárok nagyon hasonlóak a csengeriekhez. A 95 boglár alapformája kör, egyenlő oldalú háromszög és négyzet. Díszítőelemeiket stilizált növényi és geometrikus elemek alkotják. Kivitelezésük cizellálással, poncolással, filigránnal és színes zománc alkalmazásával történt. Ezen kívül csavart fémszálak, igazgyöngyök és bőrtűs díszítés is található rajtuk. Bimta M., Ars Hung. 1977/2. 223—239., 9—30. kép. 2

4 A debreceni párták valamivel későbbiek, a XVII. század végéről származnak. Bársony alapon igazgyöngyökkel és zománcos boglárokkal díszítettek. Dobozy Sára pártájához fátyol, csipke és díszes szalag is tartozott. Édesanyjának pártája (mely jó adalék az asszonyok pártaviseletének bizonyításához) hasonló a leányáéhoz, csak kétszer olyan széles. (A párták a debreceni Déri Múzeum birtokában vannak.) Zoltai L., i. m. 54. 2

5 A párta a vámosatyai ref. templom kriptájának 1978-ban történt feltárásakor került elő. Lukács Zs.—

Cabello, J.—Feld I., Művéd. 24(1980) 75—83.; III. Lukács Zs.—Cabello, ]., ÉpítésÉpítészettud. 13(1981) 103—135., továbbá Kutatási dokumentáció a MNM adattárában. A közlésre való átengedésért a kutatóknak mondok köszönetet. A párta ma a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található, ltsz.: Ö/1.80.4. Az ásatok elképzelhetőnek tartják, hogy a vámosatyai templom kriptája az itt birtokos Büdy család számára készült, akik 1539—1600 között éltek itt. így ez az adat a XVI. század végére keltezné a pártát, amelyet valószínűleg a család egyik nőtagja viselhetett. A párta h. : 40,4 cm, sz.: 2,5 cm, egy boglár átm. : 2,3 cm. A gyöngyös-bogiáros párták csoportjába tartozik. Egyelőre restaurálatlan. 2

6 A pártán bársony alapon 12 aranyboglár volt (egy hiányzik), köztük ezüstsodronnyal hímzett, igazgyöngyökkel díszített virágok. A halánték tájékán talált sodrott zsinórral rögzítették a pártát a sírban szintén megtalált vendéghajfonathoz. (L. 7., 12. j. továbbá a pártát az ásató — Valter I. — közölte az Új Tükör 18(1981) 6. számában.) A boldvai leletanyag részletes feldolgozása folyamatban van, Valter Ilona készíti. A leletanyag kormeghatározásánál döntő tényező a sírbőí előkerült öv 1563-as évszámú érme, melynek kopása 5—10 éves használatra enged következtetni. (L. Nagy K., i. m. 123.) így ezen adalék, valamint az analóg csengeri és küküllővári boglárok alapján a pártát a XVI. század második felére keltezhetjük.