Folia archeologica 35.

Mojzsis Dóra: XVI-XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi lelet-anyagból:

NŐI FEJDÍSZEK NAGYLÓZSKÓL 189 varrt, finom lenszálas vertcsipke képezi, melynek végén helyezkedhettek el a megkötő szalagok, illetve a selyempánt két végével is összeköthették hátul. Erre került rá a tarkónál elhelyezett díszes, aranyszállal szövött masni (2. ábra), melynek h.: 18,5 cm; sz.: 3 cm. A pártát díszítő motívumok a vertcsipke középső részén helyezkednek el, selyemszalagra felvarrva. Virág- és S-alakú boglárok váltakoznak egymással, melyeket gyenge minőségű ezüstötvözetből hajlítgattak, és sűrűn körültekertek sodronnyal. Két oldalról aranytekercsekkel keretezett koralisorok emelik ki a fő vonalakat. A korallgyöngyöcskék színe nagyon változatos: a fehértől a rózsaszínűig terjed. A boglárok alatt és mellett selyemmasnik helyezkednek el, melyeket rézflitterekkel varrtak rá az alapra. A fémszálas-korallos díszítmények alapját képező szalagot alsó és felső szélén még külön kétsoros dísszel is körülvették; szorosra tekert selyem-és drótszálakból kialakított hullámok ezek (3—4. ábra; 15. ábra 1 ). A régészeti megfigyelések, a forma és a díszítés, valamint az ugyanebből a sírból előkerült női vállfűző szabása alapján a pártát a XVII. század közepére keltezhetjük.

1

0 2—3) ,, Hurkos" párta és ezüstszálas szövött szalag A 19. sírból kerültek elő, amely kettős temetkezés volt. (A dokumentációban ,,a" és ,,b" megjelöléssel szerepelnek.) A két kisgyermek vázából csak a koponyacsontok részletei maradtak meg. A „b" sírrésztől É-ra helyezkedett el az épebbik koponya, az egykori kettős fejdísz maradványaival. Az ásató leírása szerint: ,,A koponya felett egy 15 cm hosszú, 2 cm széles, zöld színű, talán ezüst anyagú veretes, illetve fonott pártamaradvány, a koponya alatt pedig egy É—D-i irányú, 17 cm hosszú rész, valószínűleg az előző folytatása, ez alatt pedig fehér színű, valószínűleg szintén ezüstszálas, az előbbire nagyjából merőleges és egymással kb. párhuzamos két, 17—17 cm hosszú, kb. 1,5 cm széles pánt került elő."

1

1 A leírtak és a boldvai

1

2 miskolci

1

3 gyulafehérvári

1

4 analógiák alapján egy vendéghajfonatos fejdíszre következtethetünk, amelyből a vendéghajat egykor 1,

1 A lózsi 10. sírból előkerült női váll halcsonttal merevített, mely szokás a XVII. század közepétől terjedt el. Zoltai L., i. m. 44.; A sárospataki kriptaanyagban is volt halcsonttal merevített vállfűző. V. Ember Aï., i. m. 179—180. (A pártát Tóth Márta restaurálta, a rekonstrukciós rajzot Pisch Ildikó készítette.) 1

1 Kutatási dokumentáció 69. (Restaurálta: Tóth Márta.) 1

2 A boldvai vendéghajfonat átm.: 18 cm, ker.: 57 cm. A három ágú műhajfonat nyitott szálú selyemből készült, és selyemből, aranyozott ezüstből ill. skófiumból szőtt szalagokkal tekerték körbe. A fonatok között egy virágkoszorú töredékét is megtalálták. A koszorút a fonatokkal együtt a tarkón és a halántékon egymáshoz kötötték. A fejdíszt Nagy Katalin, az Iparművészeti Múzeum restaurátora állította helyre és közölte: Múzeumi műtárgyvédelem. 5. (Budapest 1978) 114., 3—5. kép. 1

3 A miskolci avasi templomban 3 sírból kerültek elő vendéghajfonatos fejdíszek, amelyeket egy 14—16 éves kislány, ill. fiatal nők viseltek (V., VII. és VIII. sír) párta és fátyol kíséretében. Az V. sírban talált fejdísz textilből készült műhajfonatait a fejtetőn vezették körül, és fémszálas szalagokkal díszítették. Itt is találtak virágkoszorú-nyomokat. A VII. sírban az előzőhöz hasonló, négyfonatos vendéghajkoszorú volt, rajta egykor skófiummal hímzett keresztszemes szalag maradványai kerültek elő. A koponya homlokán nehéz arany szövésű pánt volt, mely az egykori párta alapját képezhette. A VII. sír fejdísze hasonló volt a leírtakhoz. A

ïegay G., i. m. XVII., XIX. kép.