Folia archeologica 35.

Parádi Nándor: A besztercebányai kályhacsempék lelőhelyéről

182 PARÁDI NÁNDOR utal, itt nem annyira félig elkészített, hanem sokkal inkább rontott vagy összetört, kályhához már fel nem használható darabokra bukkantak. A műhely jelentős szerepét jelzi továbbá, hogy a velük egészen vagy nagyrészt egyező darabok több és Besztercebányától távoli helyen is előkerültek, amelyek azt bizonyítják, hogy innen szállított csempékből állítottak fel kályhákat.

2

0 A műhely rontott anyagába bármelyik alakú, méretű és díszítésű csempéje belekerülhetett, s feltételezhető, hogy nem egyfajta, azonos típusú kályhához tartoztak. Az eddig ismertté vált darabokból arra következtethetünk, hogy nem egy, hanem néhány, különböző típusú kályha csempéivel van dolgunk. A kályha rekonstruálásához elsősorban az épebb és pontosabban mérhető darabok használhatók fel, de ezen kívül alakjukat, méretüket, keretezésüket, ábrázolásukat és díszítésüket is figyelembe kell vennünk. Méretük, keretezésük és alakos ábrázolásuk témabeli azonossága alapján elsősorban az apostolokat és szenteket ábrázoló négyzetes és téglalap alakú gótikus fülkés csempék tartoztak egy kályhához, de a címert tartó apródos orom- és a tetőcserepes gótikus leveles párkány csempéket is ide sorolhatjuk.

2

1 A kályha alsó részét a négyzet alakú, a felső részét a téglalap alakú csempékből állították össze. Az alsó, szélesebb részéhez a tetőcserepes leveles párkánysor csatlakozott és a keskenyebb felső részben folytatódott. Felül a címert tartó apródos oromcsempesor zárta le.

2

2 Egyrészt méretbeli, másrészt díszítésük és ábrázolásuk különbözősége miatt valószínűleg másik kályhához tartoztak a leveles-rozettás, a mérműves előlapú fülkében levő dudás-bohócos csempe, az ugyancsak fülkében ábrázolt ifjú-fejes és a házaspárt megjelenítő töredékek. A feltehetően két kályhához tartozó csempék, ábrázolásuk témájában is különböztek; az egyik kályhához apostolokat és szenteket, a másikhoz világi jeleneteket bemutató csempék tartoztak. A műhely működésével kapcsolatban röviden egy másik besztercebányai kályhacsempe leletről is kell szólni. 1907-ben Ebner Jenő gazdasági felügyelő besztercebányai házának (námestie Slovenského národného povstania 22.) átalakításakor a boltozat betöltésében talált kályhacsempék között (amelyek minden bizonnyal az itt állt és lebontott kályha maradványai),

2

3 kétféle csempe, ill. töredék fordult elő, amelyek készítését az Alsó utcai műhelyhez kapcsolják. Az egyik a tetőcserepes párkány-csempe; nyomódúcának (cserép-negatívjának) és a belőle készített mázatlan csempének töredéke az Alsó utcából, zöldmázas csempéi viszont az Ébner-házban kerültek elő.

2

4 Ugyanez a helyzet a Besztercebánya város 2

0 Ezt támasztja alá a pozsonyi várból származó szt. Margit alakos {Voit, P.— Holl, I., i. m. 50.), és a késmárki (Kezmarok) várból származó gránátalmás csempe [Holcík, St., Stredoveké kachliarstvo. (Bratislava 1978) 92. kép.] Ezeken kívül a körmöcbányai (Kremnica) múzeum kiállításán volt 1965-ben egy gótikus fülkés keretezésű szt. Katalin csempe alsó fele. Valószínűleg a vártemplom környékén találták. A csempére vonatkozó adatot és fényképét Kozák Károlynak ezúton is köszönöm. 2

1 Tetőcserépmintás párkánytöredék kályhákon ritkán fordul elő. Ilyen került elő a svájci Wädenswill vára egyik kályhájáról, melyet 1460 utáni időre kelteztek. Ziegler, P., Die Ofenkeramik der Burg Wädenswill. (Zürich 1968) 73., Nr 52. A csempére Holl Imre hívta fel figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. 2

2 Mérete alapján valószínűleg ennek a kályhának az alsó részéhez tartozott a gránátalmás díszítésű kályhacsempe is. Mérete és képe: S. Cserey, É., FA 25(1975) 210., 3. ábra. 2

3 Divald, K„ A Gyűjtő 3(1914) 11 -12., 11. kép. 2

4 S. Cserey, É., Ars Decorativa 2(1974) 35., 3—5. kép.; Ua., FA 25(1975) 209—211., 7. ábra.