Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

154 KuBiNYi ANDRÁS Mint látjuk, a pénzek ikonográfiája további bizonytalansághoz vezetett. Bonyolítja a helyzetet az Isten báránya-formájú szarvas, egyéb állat- és emberalakok feltűnése az érmeken. Sajnos igaz, hogy a „pénzérmek szimbolikája nincs modernül-szisztematikusan átkutatva."

e

8 Nos, a pecsét ikonográfiáját összehasonlítottuk két fontos hatalmi jelvény, a pecsét és a pénz ábrázolásával, éspedig azért, hiszen az Adalbert pecsét is hatalmi jelvény volt, eredményeink azonban bizonytalanok maradtak. Sajnos, a bárány ábrázolása művészettörténetileg nem korjelző,

61

1 ezt sem tudjuk datálásra felhasználni. (Legfeljebb egy látszik biztosnak, ami különben ugyancsak ikonográfiái probléma, hogy a zászlós Isten báránya ábrázolás mind az általam megtekintett pecsétek és érmek, mind pedig egyéb ábrázolásoknál nagyobb elterjedésre csak a XIII. században jut, de ez is csak azt bizonyítja, amit úgyis tudunk, hogy a XIII. sz. első harmada után nem készülhetett pecsétünk.) Az Isten báránya pecsétek és pénzek mellett a középkorban számos helyen •és tárgyon megjelent: épületplasztikaként, kereszteken, kultikus tárgyakon, freskóként és kéziratokon, gyűrűkön, stb.

7" Felsorolásuk nem volna ugyan érdektelen, de mivel a keltezéshez alig használhatók fel, ezért a rendelkezésünkre álló terjedelemre is tekintettel eltekintünk tárgyalásuktól. Két tárgycsoportra azonban külön ki kell, ha csak röviden is, térnünk, mert mindkettő előfordul Magyarországon, éspedig viszonylag nagy számban. Az egyik az épületeken, és különösen a templomok timpanonain ábrázolt Agnus dei-k csoportja. Ugyanazt az ún. ravennai típust, azaz az oldalt álló, visszanéző bárányt találjuk rajta, mint pecsétünkön.

7

1 Ez a timpanontípus elsősorban a Délnyugat-Dunántúlon terjedt el, de ide sorolandó a szegedi ún. kőbálvány is. Bogyay megjelenésüket a XIII. sz. elejére teszi.

7

2 Itt csak a tényt regisztráljuk, еггк típusait, azok eredetét, és jelentéstartalmát is figyelmen kívül hagyjuk. Az épületplasztikánál maradván előfordul az Agnus dei záróköveknél is. így pl. a pécsi Szt. Kereszt oltáron, amely XII. sz.-i, és a bárány — a pecséthez hasonlóan — körbe van foglalva, viszont nem lép ki a körből.

7

3 Sokkal döntőbbnek érzem az esztergomi Szt. Adalbert (!) székesegyház III. Béla-kori Porta Speciosajának nemrég Horváth István által talált zárókő töredékét.

7

4 Ez ugyanis hátsó lábaival kilép a körből, sajnos, egyéb összehasonGraus, F., Historiea 10(1965) 36., 138. j; Friedensburg, F., Die Symbolik der Mittelaltermünzen. Т. II—

III. (Berlin 1922) 225—226. összegezése az Isten báránya érmekről teljesen semmitmondó. 6

9 Egybehangzóan ezt mondta Marosi Ernő barátom és Bogyay Tamás (München), aki 1983. július 21, 30. és aug. 25-i leveleiben szíves volt számos jó tanáccsal támogatni munkámat, amiért ezúton is köszönetet mondok. 7(

1 L. pl. az 53—54. j.-ben id. kézikönyveket. 7

1 Bogyay T., Regnum 1940—41. 98—99. 7

2 Uo. 114. A szerinte legidősebb zalaszentmihályfai timpanon (uo. 112.) esetében a régészeti kutatás és megerősítette ezt.; Valter ]., Művéd. 16(1972) 241—245. 7

3 Tóth, M., ActaHA 24(1978) 56.; Hajós G., Művtört. Ért. 15(1966) 191. 7

4 Horváth I., Esztergom Evlapjai 1979. 1С- 12.; Ua., Acta Arch. Hung. 32(19£C) 356—360.; Az esztergomi Szt. Lőrinc-templom Isten báránya záróköve rrár gótikus és nem véletlenül zászlós: Komárom megye régészeti topográfiája. MRT 5. (Budapest 1979) 74. t. 1.; A veszprémi Gizella-kápolnában levő zászlós Istenbáránya zárókő is későbbi, XIII. sz.-i. Balassa L.— Kralováns^ky A., Veszprém. (Budapest 1983) 64.