Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

148 KUBINYI ANDRÁS nus. 3 8) Ha ez a feltevés helytálló, „Adalbert" király neve alatt négy Béla királyunk bármelyike rejtőzhet. Ezért az alábbiakban egybevetjük az Adalbert pecsét betű­formáit II. Béla és III. Béla nagypecséteiével, továbbá, mivel II. Bélának bullája nem maradt, fiának, II. Gézának, ill. III. Bélának a bulláin olvasható betűkkel. IV. Béla trónralépésekor (1235) már egészen más betűformák uralkodtak, így az ő esetében csak ifjabb királyi minőségében alkalmazott pecsétjével hasonlítjuk össze az Adalbert-pecsétet. (Ifjabb királyi minőségében kiadott oklevelek 1220-tól maradtak fenn. 3 9) Táblázatban állítottuk össze az idézett pecsétek betűit: 1. II. Béla, 2. II. Géza bullája, 3. III. Béla, 4. III. Béla bullája, 5. IV. Béla mint ifjabb király, 6. „Adal­bert" király (4. ábra). A táblázat világosan mutatja, hogy teljes hasonlóság nincs, bizonyos betűk a III. Béla pecsétekére látszanak utalni, de a legjobban Béla ifjabb király pecsétjének betűi felelnek meg „Adalbert" királyénak. Hasonló betűk elő­fordulnak a korabeli királyi okleveleken is, mégis Imre és II. András pecsétjein inkább a koragótikus formájú betűk dominálnak. Fennek alapján Béla ifjabb király­hoz lenne tehát köthető az Adalbert-pecsét? Ez ugyan nem zárható ki, azonban valamennyi betűnknek van XII. századi analógiája, és noha az ifjabb király pecsétje betűihez hasonlót apja pecsétei közt is találunk, mivel Béla közismerten nagyapját akarta utánozni, 4 0 ezért ez nem zárható ki a felirat betűi esetében sem. Epigráfiailag ezért az Adalbert-pecsétet a XII. sz. utolsó és a XIII. sz. első negyede közé helyezzük. Ez derül ki akkor is, ha az Adalbert-pecsétet összehasonlítjuk Kolba Judit kéziratos, Árpád-kori epigráfiával foglalkozó munkájának betű­tábláival is. 4 1 Ha az Adalbert-pecsét betűi még a leginkább Béla ifjabb király pecsétje betűivel vethetők össze, a már több ízben említett egyelőre analógiamentes В betű­höz III. Béla 1178-ban téglába vésett oklevelében találjuk meg a leginkább hason­lót. Egyébként а XII. sz. vége többi kőbe, ill. téglába vésett epigráfiai emlékei is sok hasonlóságot mutatnak pecsétünkkel. 4 2 A felirat elemzése alapján tehát a legvalószínűbben III. Béla, vagy unokája, IV. Béla ifjabb király azonosítható „Adalbert" királlyal. IV. Béla királysága idejére azonban nem csupán epigráfiai okokból nem tehetjük pecsétünk keletkezését. Tekintve, hogy idézőpecséttel a pristaldusok idéztek, az 1231-es aranybulla­megerősítés viszont korlátozta tevékenységüket, 4 3 ezért nem nagyon valószínű, hogy 1231 után királyi idézőpecséttel, nem pedig oklevéllel idéztek volna. így azt biztosnak állíthatjuk, hogy pecsétünk 1231 előtt keletkezett. Pecsétünk ikonográfiája talán még a feliratnál is nehezebben oldható problé­mákat vet fel. Nos, itt a döntő a következő. A pecsét célja az, hogy ábrázolásával 3 8 A garamszentbenedeki alapítólevélben (1075) így nevezi magát: Ego Magnus, qui et Geisa. Utoljára kiadta: Codex diplomaticus et epistolatis Slovaciae. I. (Bratislavae 1971) 54. (A továbbiakban: Cod. Slov.) 3 9 S^entpétery I., i. m. I. 567. sz. 4 0 Hóman В.—S^ekfíi Gy., Magyar történet. I. 2 (Budapest 1935) 502. 4 1 Kolba /., Árpád- és Anjou-kori írástörténetünk latinbetűs régészeti emlékei. Egyetemi szakdolgozat. Köszönöm Kolba Juditnak, hogy betűtábláiba betekinthettem. 4 2 Mendöl T., In: Magyar művelődéstörténet. I. (Budapest é. n.) 194.; Utolsó közlése: H. Kolba ]., FA 14(1962) XIX. t. 1. L. még uo. 115. (betűtáblázat). 4 3 Vö. Hajnik I., A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. (Budapest 1899) 188—189.; Knmorovit ç L. В., A magyar pecséthasználat . . . 42—43.

Next

/
Thumbnails
Contents