Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

ISTEN BÁRÁNYÁT ÁBRÁZOLÓ PECSÉT 141 2. ábra Abb. 2. Isten bárányát ábrázoló pecsét hátlapja Rückseite des Siegels mit Agnus Dei-Darstellung is felhozzák ellene.

2 A másik adatban Béla már királyként nevezi magát Adalbertusnak a szekszárdi apátság 1061-es alapítólevelének fennmaradt töredékében. Pauler elsősorban ezért tartotta nagyon gyanúsnak az oklevelet.

3 Nos, pecsétünk azt bizonyítja, hogy az Adalbertus név alapján nem vethetők el az idézett oklevelek. Különben is valószínűtlen lenne, hogy két különálló hamisító szövegezett volna Adalbert névre oklevelet. A későbbi Bélák esetében azonban nincs semmi biztos adat arra vonatkozóan, hogy őket is nevezték volna Adalbertnek,

4 így joggal mutathatott rá Bogyay Tamás arra, hogy csak a XVIII. századtól azonosították a Béla és Adalbert személyneveket.

3 - Fejérpataky L., A királyi kanczellária az Árpádok korában. (Budapest 1885) 13.; Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II

2. (Budapest 1899) 591.; S^entpétery I., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. (Budapest 1923) 14. sz.; Györjfy Gy., StuSl 5(1959) 64—65.; Kumorovitz F. В., Sz 97(1963) 3. 3 Pauler Gy., i. m. I.

2 430., 219. j.; S^entpétery I., i. m. I. 16. sz. 4 Egy valószínűleg 1170 első felére tehető [vö. Kristó Gy.—Makk F., III. Béla emlékezete. {Budapest 1981) 184.| oklevélben dominus A. Hungaric, Dalmacie et Croacie dux megadományozza a jeruzsálemi johannitákat. Delaville de Roulx, /., Cartulaire générale de l'ordre des hospitaliers de S. Jean de Jérusalem 1100—1310. I. (Paris 1894) 222. (Xerox másolatát Érszegi Géza barátomnak köszönöm, aki felhívta rá figyelmemet.) Bár az oklevél kiadója az A. sziglát (uo. l.j.) vagylagosan Alexisnek vagy Adalbertnek oldja fel azzal, hogy Béla mindkét nevet viselte, valószínűleg a görög Alexioszról van szó, amelyet bizánci trónörökös korában viselt Béla. így oldja fel Kristó Gy.—Makk F., i. m. 13. is. Azonban amennyiben Béla tényleg Adalbert is volt, akkor a sziglát erre is fel lehetne oldani, hiszen latin keresztények a latin egyház területére eső hercegi címével, nem pedig a bizánci Caesaréval nevezték meg. Ez utóbbi esetben lett volna az Alexiosz-nak értelme. 5 Bog/ay, Tb. v., Ungarn-Jahrbuch 7(1976) 10., 8. j.