Folia archeologica 35.
Garam Éva : Későavar kori aranytárgyak a Magyar Nemzeti Múzeum Népvándorláskori Gyűjteményében
KÉSŐAVAR KORI ARANYTÁRGYAK A MAGYAR NEMZETI MtJZEUM NÉPVÁNDORLÁS KORI GYŰJTEMÉNYÉBEN A MNM avar kori aranytárgyait közzétevő cikksorozat negyedik közleményében a gyűjtemény nagyrészt közöletlen, vagy csak rajzos ábrákon közölt későavar kori aranytárgyait kívánom közreadni. A szöbanforgö, zömmel lelőhely nélküli tárgyak három csoportba oszthatók: 1) női ékszerek, 2) férfi övdíszek és 3) egyéb tárgyak. A granulált és gyöngydíszes fülbevalók (1. ábra 1 ; 2. ábra 1—6) bronz változatai általánosan ismertek a 8. századi fülbevalók között. Lelethorizontjukra szirmos boglárok, dinnyemag gyöngyök, rombusz keresztmetszetű karperecek és a griffes-indás övdíszek jellemzőek. A csak granuláció díszes fülbevalók (1. ábra 2—11 ; 2. ábra 7—8) egyszerűbb változatai az avar kor legkésőbbi periódusának, sírjaiból ismertek, arany és bronz változatban. A díszesebb példányok csüngőrésze szőlőfürt alakúra összerakott granulációszemekből áll. Ezek nem általánosak a későavar kor régészeti anyagában, de gyakoriak a Nagymorva Birodalom 8—9. századi temetőiben, ahol az avar sírokból is ismert rúd alakú ikergyöngyökkel együtt fordulnak elő. A népvándorlás kori gyűjtemény három darab férfi övdísze három különböző övdísz típust képvisel: övveret, bujtató és kisszíj vég (4—7. ábra). A három övdísz három, aranyveretekkel díszített öv tartozéka, amelyek kronológiailag is szétválaszthatok. Mindhárom öv a későavar korra keltezhető, arra a korra, amelyekből — legalábbis a hazai emlékanyagból — eddig aranyveretes övet nem ismerünk. A karikacsüngő övveretek és a velük egyidőben használt kettős háromszög kivágású veretek olyan öveket díszítettek, amelyeknek csatja trapéz fejű és lemez testű volt, a kis- és nagyszíjvégek pedig bordázott tokszíjvégek, vagy öntött, griffes-indás szíjvégek. À tabi bújtató körét a tokos, nem áttört szíjvégek, a téglalap alakú nagy griffes veretek és a lemez testű csatok alkotják. Ez a későavar kor középső időrendi periódusába tartozó leletanyag, amelyből a korábbi, lemezből kivágott veretek és a későbbi, vésett-poncolt övdíszek egyaránt hiányoznak. A tabi bújtatón észlelt ötvösfogásokhoz hasonlóakat és a bújtatóhoz hasonlóan nagy technikai tudással és kompozíciós készséggel készített aranytárgyakat csak a nagyszentmiklósi kincsben és körében ismerünk. A mátészalkai kisszíjvég jellegzetessége és fontossága formájából, anyagából és díszítéséből adódik, amelyek alapján az avar kor legkésőbbi fémművességi körébe, a nagyszentmiklósi, presztováci körbe tartozik. A három övdísznek szoros kapcsolatai vannak az eddig ismert, de az avar korral való kapcsolatukat még nem kielégítően bizonyított vrapi, Sotheby és nagyszentmiklósi kincsleletekkel.