Folia archeologica 34.

Mesterházy Károly: Régészeti adat kulcs szavunk eredetéhez

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XXXIV. 1983. BUDAPEST RÉGÉSZETI ADAT KULCS SZAVUNK EREDETÉHEZ M ESTERHÁZY Károly A X—XI. századi temetők sírjaiban általában ékszereket és a túlvilági életben is szükségesnek vélt tárgyakat találunk. A szokásos leletek mellett azonban néha igazi meglepetések is érik a kutatót. Ilyen váratlan lelet került elő Tiszajenő—Kecskéspartról. A tárgyat közlője hibásan határozta meg, s e meghatározás azóta utat talált a régészeti irodalomba.

1 Az érdekes emlék valójában vaskulcs. Formáját tekintve a T alakú (ún. lakoniai kulcs) típusba tartozik. Hosszú, hengerded szára a felső végén kis karikába van pödörve, melyben egykor a felfüggesztésre szolgáló karika lehetett. Másik végén horgony szerűen, szimmetrikusan hajlanak szét tollai. A kulcs teljes hossza 19 cm, szárának vastagsága 7—8 mm, a tollak teljes hossza 4,2 cm, a tollak külső oldalának egymástól való távolsága 3,8 cm (1. ábra). A honfoglalás kori emlékek között teljesen egyedülálló tárgy a X—XI. század fordulójára keltezhető. A típus azonban több mint 2000 éves, és ha csupán néhány párhuzamát említjük, akkor is európai elterjedtségűnek ítélhetjük. A magyarországi római kori anyagból a balácai kulcsot említjük,

2 de más római provinciákban is gyakori (pl. Saalburg, Baráthelv-Bratei

3) és a római 1 Bálint Cs., A honfoglaláskor. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. II. (Budapest 1977) CXI. t. 8. E helyen a lelőhelyet helyesen Tiszajenőnek nevezi meg, másutt hibásan Tiszasülynek: Uo. 1/1. (Budapest 1976) 135.; Kovács L., NyK 81(1979) 392., 31. j. Mindketten harcsahorognak tartják a tárgyat. Ezzel szemben a horgok alakja más, és mérete is jelentősen kisebb: Ки%а, А. V., Rybolovstvo u vostocnih svlavjan vo vtoroj polovine I tysjaceletija n. e. In: Drevnie slavjane i ih sosedi. MIA 176. (Moskva 1970) 132- 137.; Belickij, V. D., Arheologiceskie raboty v gosudarstvennom Zapovednike imeni A. S. Puskina. AS 18 (1977) 110—125.; Andreska, ]., Archeologické nálezy rybáíského náíadí v Mikulcicích. Fischfanggeräte in Mikulcice. ArRoz 27(1975) 132—139.; L

eciejewic^, L.—Losinski, W.— Tabaczynska, E., Kolobrzeg we wczesnym sredniowieczu. (Wroclaw 1961). Rybolówstwo: 93—95.; Schuldt, E., Pritzier, ein Urnenfriedhof der späten römischen Kaiserzeit in Mecklenburg. (Berlin 1955) 98., 528—529. ábra.; Geisler, H., Ein Geretedepot der späten römischen Kaiserzeit aus Breslack, Kr. Eisenhüttenstadt. Veröff. d. Mus. f. Ur- u. Frühgesch. Potsdam 10(1976) 141—158.; Corpus archäologischer Quellen zur Frühgeschichte auf dem Gebiet der DDR (7. bis. 12. Jh.). 2. Lief. (Berlin 1979), Menzlin: 49/111. lh., Teterow: 45/74. lh.; Lief. 3. (Berlin 1979) Ketzin: 77/36. lh. stb. - Éri I.—Kelemen M. et al., Veszprém megve régészeti topográfiája. A veszprémi járás. MRT 2. (Budapest 1966) 18. t. 7. 3 Jacobi, L., Das Römerkastell Saalburg bei Homburg von der Höhe. I

—II.(Homburg 1897) 44. t. 1., 74. ábra 13—14.; Bär^u, L., Continuitatea populafiei autohtone in Transilvania ín secolele IV

—V (cimitirul 1 de la Bratei). — La population autochtone de la Transylvanie aux IV

e

—V

e siècles (le cimetière № 1 de Bratei). Bibl. de arh. 21. (Bucureçti 1973) XXII. t. 7.