Folia archeologica 34.

Lovag Zsuzsa: Limogesi mintára készült magyarországi körmeneti keresztek

168 LOVAC; ZSUZSA A tatárjárás előtt készült viszonylag sok és főként sokféle körmeneti kereszt között ez — a kalocsairól elnevezett — a legtöbb darabot számláló csoport, nem lehet véletlen, hogy éppen ezeknek a részletei bukkannak fel a limogesi mintára készült kereszteken is.

4 Néhány különálló corpus is előkerült a limogesi példára készült típusból, amelyek közül a tengelicihez hasonló, de kisebb és primitívebb kivitelű, öntött Krisztus-figura több példánvban is előfordul. Kovács Éva két ismeretlen lelőhelyű darabot mutatott be a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, egy Vértesszőlősön talált töredéket és egy, a leningrádi Ermitázsban őrzött corpust.

5 Egy azóta megjelent publikáció csaknem azonos darabokat ismertet Olaszországból is.

6 Ez a tény arra figyelmeztet, hogy az egymáshoz nagyon hasonló, színvonalukat tekintve is tucatterméket képviselő corpusok valószínűleg nem Magyarországon készültek. Mivel a limogesin kívül egyéb, nyilvánvaló hatások nem ismerhetők fel rajtuk, készítési helyüket nehéz meghatározni. Nyugat-európai, talán itáliai központban készülhettek olcsó kereskedelmi áruként a zománc — és valószínűleg aranyozás — nélküli, formájukat és technikájukat tekintve is nagvon egyszerű corpusok. A többi magyarországi Krisztus-test már nem képez ennyire szorosan összetartozó, egyöntetű csoportot. Közülük kettőt, a Nagykövesden és Sepsiszentkirályon talált példányokat Kovács Éva is említi cikkében, mindkettőt csak képről ismerjük.

7 Pusztán leírás és a publikáló Borsos István hivatkozása alapján kapcsolhatjuk a nagykövesdi corpushoz az egykori pápai református főiskola gyűjteményének egyik darabját.

8 Újabban került elő Hajdúhadház Demeter nevű határrészében egy, a 15. századra elnéptelenedett falu templomának helyén, a torony törmelékrétegéből egy kisméretű, rézlemezeből kalapált, vésett és poncolt díszítésű corpus. Az alig 7 cm magas Krisztus-figura koronája, tartása, mellének vésett és poncolt rajza, mélyített függőleges redőkkel tagolt ágyékkendője hűségesen követi a limogesi mintát.

9 Méreteit és formáját tekintve egészen más mint a tengelici corpus, de jellegét, a példákhoz való hűségét illetően nagyjából azonos színvonalú munka.

1

0 A budapesti Attila utcában, állítólag a várból származó törmelékben talált corpus távolabb áll a limogesi mintától, lemezből kalapált teste, magas, hármas tagolású koronája, frontális tartása a ludaspusztai és a tassi keresztek Krisztusábrázolásainak típusába tartozik.

1

1 Az Attila utcaihoz hasonló, de ióval gyengébb színvonalú, ugyancsak lemezből kalapált corpus volt a háború előtt a keszthelyi Balatoni Múzeumban, 4 Lovag Zs., FA 29(1978) 183—204. 6 Kovács É., i. h. (1961, 1962) 21—23. ábra. 6 Zastroiv, O.—Meis, .V., Oreficeria in Lombardia dal VI al XIII secolo. Croci e crocifissi — 1 Tesori dell'arte in Italia. IV. (Como é. n.) 48—49., LIV, LV. t. 7 Récsey V., Arch.Ért. 13(1893) 95—96.; Gyárfás Г., MKÉ 3(1909) 139—140.; Kovács Ê., i. h. (1961, 1962) 21.j. * Borsos I., Arch.Ért. 19(1899) 150. 9 Mesterbá^y K., DMÉ 1968. 151., 16. ábra. 1,

1 Kovács É., i. h. (1961, 1962) 20. ábra.; Ua., Limoges-i . . . 33., 17. ábra. 1

1 Garády S., BpR 13(1943) 411., 10. ábra.; Gerevich L., Budapest művészete az Árpádkorban. In: Budapest története. I. (Budapest 1973) 370—371., 193. ábra.