Folia archeologica 33.

Tibor Kemenczei: A gávai kultúra telepleletei Nagykállóról

NAGYKÁLLÓ 95 A Nagykálló-telekoldali kerámialeletek díszítőmotívumai közül az edények peremének vízszintes árkolással, síkozással (5. ábra 1, 13, 14) való díszítése helyi, középsőbronzkori eredetű.

2:

1 A behajló peremű, vízszintes síkozással, turbántekercseléssel díszített tálak (6. ábra 1 ; 7. ábra 3,11 ) a nyugat-Kárpát-medencei késő halomsíros, korai urnamezős kultúrából erednek.

24- 2

5 Helyi, tiszavidéki hagyományra nyúlik vissza a vízszintes árkolással díszített nyakú (3. ábra 8; 5. ábra 6; 6. ábra 4; 7. ábra 13; 9. ábra 3,11 ),'

1

6 a függőlegesen vagy ferdén árkolt vállú (3. ábra 8; 5. ábra 5; 7. ábra 15; 8. ábra 1) és az ívesen összefutó árkolással (3. ábra 2; 9. ábra 10)

2~ díszített, valamint az árkolt bütyökdíszű (3. ábra 5; 7. ábra 15; 8. ábra 1)

28 edények készítése. A belül üreges, árkolt bütyökkel díszített (3. ábra 1, 4; 8. ábra 1) és hullámvonal díszű kerámia (5. ábra 8, 10; 7. ábra 12; 8. ábra 5) jellegzetes része a gávai kultúra emlékanyagának.

2"-3

0Nagy számban készítették a gávai nép fazekasai a seprűs díszű, vagy függőleges, ferde, ívelt vonalcsoportokkal díszített fazekakat (4. ábra2,3;5. ábra 2, 3, 12; 6. ábra 2, 3, 8; 7. ábra 2, 4, 7, 9, 14; 8. ábra 8; 9. ábra 1, 2, 7,9, 12).

3

l~

3

2 A keleti Noa kultúrából származhatnak a félköralakú bordadíszű edények (6. ábra 5),™ s keleti párhuzamai vannak az orsó alakú agyagtárgyaknak is (5. ábra 7). A kerámiaformák és díszítőmotívumok alapján megállapítható, hogy a Nagykálló-Telekdombon feltárt későbronzkori telepleletek a gávai kultúra korai szakaszának idejéből, azaz a későbronzkor második periódusából (Reinecke BD vége — Hallstatt A, periódus) származnak. A telepen talált bronzlelet (10. ábra 8—10, 12—15) az ún. Kisapáti-lengyeltóti illetve kurdi bronz leletcsoportra jellemző összetételű.

34-3

5 Ebből az időszakból származik a gávai típusú agyagedényben talált tállyai bronzkincs,

3

ß míg valamivel idősebb korú a gávai kultúra legelejére keltezhető a piricsei és vajdácskai lelet.

37 - 3

8 Az utóbbiak korát a Riegsee típusú bronztárgyak alapján a Reinecke BD periódus végére lehet meghatározni.

39 A gávai kultúra második szakaszának kora a Poroszló-aponháti telep és a Taktabájon feltárt urnatemető leletei alapján a későbronzkor harmadik periódusa (Hallstatt A

2—HallstattB[).

4

0 Ekkor a dél-lengyelországi lausitzi kultúra területére is eljutott gávai típusú kerámia.

4

1 A gávai nép településein végzett ásatások alapján két településtípust lehet megkülönböztetni. A nagy kiterjedésű, vastag települési rétegekkel rendelkező telepeken (pl.: Poroszló-Aponhát) előkerült emlékek alapján az egykori lakosság fejlett földművelő gazdálkodást folytatott,

4

2 míg a kis, egyrétegű telepek népességének az állattartás lehetett a megélhetés fő forrása.

43-4

4 A nagyobb telepeken agyaggal kitapasztott, sövényfalú házak álltak, míg a kisebbeken végzett ásatások során gödörkunyhók kerültek elő.

4

5 Ugyanilyen településformákat ismerünk a gávai néppel rokon erdélyi Reci-Medias és a PrutDnyeszter vidéki Kisinev-Goligrád csoportok emlékei közül.

4" A nagykállói telep a gávai nép történetének abból a korai szakaszából, az i. е. XI. századból származik, amelynek emlékanyaga még jól tükrözi a sajátos gávai típusú kerámia- és fémművességet kialakító népcsoportok hagyományait. A gávai nép a Tisza-vidéken az i. е. IX. századig, a keleti eredetű prészkita népcsoportok megjelenéséig őrizte meg önálló kultúráját.

4

7