Folia archeologica 33.

Viola T. Dobosi: Külföldi leletek a Magyar Nemzeti Múzeum őskőkori gyűjteményben

KÜLFÖLDI LELETEK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÖSKŐKORI GYŰJTEMÉNYÉBEN A Magyar Nemzeti Múzeum őskőkori gyűjteményének külföldről származó anyaga több forrásból került hozzánk. Jelentős része a Magyar Állami Földtani Intézet és a Múzeum őskori gyűjteményéből kiemelt paleolit leletek egyesítésével létrehozott gyűjtemény alapjául szolgált. Azóta ajándék, hagyaték, külföldi tanulmányutak terepjárásainak eredményeként gyarapodott a külföldi anyag. A dolgozat első részében a három nagy kronológiai egységre bontva (alsó-, középső-, felső paleolitikum) a lelőhelyek alfabetikus sorrendjében ismertetem azokat a tárgyakat, amelyek gyűjteményünkben vannak. A dolgozat második felében az egyik legjelentősebb anyagot, a tabuni leleteket közlöm. Az ásató, D. A. E. Garrod, 1936-ban a rendkívül eredményes, több évig tartó Mughareth-el-Wad-i ásatások anyagából számos nagy múzeumnak küldött reprezentatív mintát. A Magyar Nemzeti Múzeum minőségben és menynyiségben egyaránt kiemelkedő eszközkészletének zöme Tabun micoquien (,,E" réteg) különböző szintjeiből származik. Az itteni eszközök méreteiből és a leleteket feldolgozó monográfia adatainak felhasználásával néhány számítást végeztem. A két szinttel képviselt levalloiso-moustiéri valamint a négy szint micoquien tipológiailag és statisztikailag egyaránt, önmagukban egységes kultúrák. Garrod régészeti feldolgozása természetszerűleg nem követi a Bordes-féle típus-meghatározást, így a már klasszikusnak számító kummulatív grafikonokat nem lehetett megrajzolni. Ilyen esetekben bevált módszernek bizonyul a típuscsoportok alkalmazása. Ily módon eltekinthetünk azoktól a kis, többnyire csak formai különbségektől, amelyek néhány típus aprólékos elkülönítésével kapnak hangsúlyt, kiemelhetők viszont azok a jellegek, amelyek a funkció azonosságából következően jellemzőek az eszközök egy-egy csoportjára. Ezen az alapon Garrod publikációja és a MNM őskőkori gyűjteményében levő tárgyak típuscsoportjait koordináta-rendszerbe helyezve alapvető különbség mutatkozott a levalloiso-moustiéri és a micoquien kultúra között. E különbségek oka a környezet gyökeres megváltozásában keresendő: a régészeti kultúra váltása az ökológia teljes átalakulását követte: a szélsőségesen száraz, füves környezet az éghajlat csapadékosabbá válásával beerdősödött, s az élet megváltozott színtere az eszközkészlet átalakítását követelte meg. A kultúrán belüli fejlődés kontinuus, megszakítás nélküli, s az egy helyben fejlődés törvényszerű módosító hatását tükrözi. Összehasonlításként kiszámítottam a mintaszerűen publikált Bocksteinschmiede közép-európai micoquien kultúra eszközeinek statisztikai jellemzőit. Az átlagméretszámítások nagyon közeli adatot eredményeztek, az eszközkészlet standardizáltságát jelző szórás-értékek közötti különbségek okát abban látom, hogy a mi eszközkészletünk kiválogatott, reprezentatív minta. A leletek közreadásával köszönetünket szeretnénk kifejezni mindazoknak, akik gyarapították gyűjteményünket.