Folia archeologica 33.

Szathmári Ildikó: Újabb aranyleletek a Magyar Nemzeti Múzeum őskori gyűjteményében

100 SZATHMÁRI ILDIKÓ triangularis forrna, illetve a széles vállú középbordás típus. DNY-Szlovákia bronzkori lelőhelyeiről mindkét változat ismert. A Nyitra-csoport fiatalabb szakaszába tartozó temetők leletanyagában (Tvrdosovce; Sala) az egyszerű trianguláris bronztőr több példánya található meg.

1

1 Ezek között már díszítettek is előfordulnak. A Hurbanovo (tokodi) csoport temetőiben inkább az előző, a lekerekített vállú tőr az általános.

1

2 Egy ilyen példát közöl a kassamindszenti (Vsechsvätyh) temető leletanyagából J. Pastor, melyet Reinecke A2-B1 időszakra keltez.

1

3 Ez a bronztőr érdekes számunkra, mert mérete és formája alapján közel áll az aranytőr töredékhez, de nem középbordás. Ez utóbbi tőrtípus egyébként a középső bronzkorban nagy területen volt elterjedve.

1

4 A magyarországi középső bronzkorban teljesen új formát képviselnek a füzesabonyi kultúra tiszafüredi temetőjében előkerült bronztőrök. Ezeknek a középbordás tőröknek a jellegzetessége a rövid markolatlap mellett a széles, alig ívelődő hegyes vállképzés.

1

5 Kovács T. a csupán részletazonosságokon alapuló analógiaként a mükénéi aknasírok égei A és В típusú tőrkardjait említi.

1

6 Figyelembe véve az egyéb mellékletek hazai kronológiai helyét, a 16. sz. végére, a 15. sz. elejére keltezi.

1

7 Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a formailag más tőrök nem hozhatók összefüggésbe az ismeretlen lelőhelyű aranytőrrel. Hasonló a helyzet a középső bronzkor utolsó szakaszában elterjedt, Mozsolics A. ill. Bóna I. által kelebiai típusnak nevezett tőrökkel is.

1

8 A többnyire vésett vonalkötegekkel és sraffozott háromszögekkel díszített példányok között talán a tiszapalkonyai lelet tőrje a legöregebb.

1

9 Miután a Kárpát-medencében a korai és középső bronzkori tőrleletek között az aranytőrnek megfelelő pontos párhuzamát nem találtuk meg, az analógiák keresését máshol, távolabb kell folytatnunk. A hazai korai bronzkori tőrök balkáni, délkelet-európai kapcsolatára már utaltunk.

2

0 Ha bizonytalan szálakkal is, de a formai és szerkezeti részletazonosságok alapján talán ez az aranytőr is a Mediterráneum vidékéhez köthető. A KeletMediterráneum korai és középső bronzkori népeinek emlékanyagában — más 1

1 Tocik, A., Vvcapy-Opatovce und weitete altbronzezeitliche Gräberfeld in der Südwestslowakei. (Nitra 1979) 57.t.22., 60.t.4.; 63.t.ll.; Vladár, f., Die Dolche in der Slowakei. PBF VI,3. (München 1974) I—Il.t. 1

2 Dusek, AI., Bronzezeitliche Gräberfeld Südwestslowakei. Arch. Slov. Cat. 4.(Bratislava 1969) VII.t.8., IX.t.8.; Vladdr, ]., i. m. III.t.50. 1:

1 Pdstor, ]., FA 17(1965) 37- -50.; Vladdr, /., i. m. 29—30., III.t.50. 1

4 Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien 1954) 286.; Hajek, L., Drobné prispëvkv к poznani unêtické kultury. PA 44(1953) 201 —215.; Tocik, A., i. m. 34—. ; Bóna I., Alba Regia i. h. 28—. 1

5 Kovács T., Arch. Ért. 100(1973) 1. kép 1., 2. kép 3. 1(

1 Uo. 164. Kovács T. a két terület között összekötő szálakat nem említ, de mint ebbe a formakörbe tartozó fegyverekre, utal a Perçinariban és Macinban talált tőrökre. L. még: Berciit, D., Romania before Burebista. (London 1967) 98—99.; Hansel, В., Zur historischen Bedeutung der Theißzone. Jahresber. d. Inst.f.Vogesch.d.Univ. Frankfurt a.M. 1977. 87—88. 1

7 Kovács T., i. m. 164. 1

8 Mozsolics A., Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizont von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. (Budapest 1966) 54—56; Bóna I., Die mittlere. . . 156—157. 1

S Kovács, T., FA 30(1979) 2. ábra 3. 2

0 L. 9.j.