Folia archeologica 32.

Mesterházy Károly: Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyaroknál

KAROLING-NORMANN KENGYEL 215 4. ábra — Abb. 4. Sárospatak-Baksahomok Az érdekes és ritka kengyel típusra szinte feltűnése időpontjában felfigyelt a kutatás. Nagy Géza normann kengyelnek nevezte, s az avar (nála hun—germán) kengyel továbbfejlődésének tartotta.

1

4 Hasonlóképpen északi eredetűnek tartotta őket Hampel is, és a honfoglalás kori kengyelek külön típusának határozta meg őket.

1

5 Mindkettőjük véleményére hatással volt A. Schlieben, valamint R. Zschille és R. Forrer gazdagon adatolt munkája.

1

6 1

2 Nevi%áns%ky, G., Staromadarské jazdecké hroby v Hostiach, okr. Galanta. ArRoz 30(1978) 386—393.; Fetticb N., A prágai Szent István kard régészeti megvilágításban. SzIE III. (Budapest 1938) 508—509., XIII.t.1—2. 1

3 Nagy G., Arh. Ért. 16(1896) 364.; Hampel, /., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. I. (Braunschweig 1905) 233., Fig. 536.; U

Zsoki A., Arrabona 4(1962) 9—24. 1

1 Nagy G., i. h. 1

5 Hampel]., A honfoglalási kor hazai emlékei. In: A magyar honfoglalás kútfői. (Budapest 1900) 767.; Ua., Alterthümer. . . I. 233. 1

6 Schlieben, A., Geschichte der Steigbügel. Annalen d. Ver. f. nass. Altertumskunde u. Geschichtsforsch. 24(1892) 165—231.; Zschille, R.^Forrer, R., Die Steigbügel in ihrer Formen-Entwicklung. (Berlin 1896)