Folia archeologica 32.
Éva B. Bönis: A kálozi 1. számú „kocsi”-sír
A KÁLOZI CSÁSZÁRKORI 1. SZÁMÚ „KOCSI"-SÍR A Magyar Nemzeti Múzeumba 1902-ben került be a kálozi ún. 1. számú kocsilelet. Régi adósságot számolunk fel a lelet közlésével. Az utóbbi években két fontos kocsisírt tártak fel Pannoniában. Kiss Attila kozármislenyi (Baranya m.) 3 és Palágyi Sylvia inotai (Veszprém m.) 4 ásatási eredményei, a hitelesen feltárt kocsik bemutatásával segítenek majd a régi kocsileletekkel 12' 6 kapcsolatos jelenségek tisztázásában is. Utóbbiak rendszeres feldolgozását 1949-ben kezdte meg Fülep Ferenc a vajtai kocsilelet alapos közlésével. 5 A lelőhely Kálóz (Fejér m., sárbogárdi járás) község a Séd patak (Malom csatorna) nyugati partján fekszik. A község belterületén keresztül haladt D felé a Brigetióból Sopianae-be vezető út, emellett 2. századi sírok kerültek elő, közöttük kocsisírok. 7 A kálozi sírokkal legutóbb alaposabban Bóna István foglalkozott, felmentve bennünket az alól, hogv az ún. 2. és 3. számú kocsi-, illetve lovassírokkal részletesebben foglalkozzunk. Az ő 1961. évi hitelesítő ásatásának köszönhetjük ez utóbbi két sír helyének pontos rögzítését is. 8 A szakirodalomban szereplő három kálozi kocsi-, illetve lóval eltemetett sír a következő: 1. számú sír: 1902-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba vételként, röviden említi Éber László utólagos kiszállását Hampel az Archaeologiai Értesítőben. !< 2. szánni sír: 1927-ben találta Pál István csizmadia mester, az Országút 21. szám alatti telkén. Két férficsontváz került elő, alattuk eltemetett lóval. A mellékletek főleg fegyverek, vaskard, „sica", lándzsa, bronz és vas pajszdudorok, vasbalta. A sír anyagát Marosi Arnold és Bóna István részletes feldolgozásaiból ismerhetjük meg. 1 0 3. s^ámú sír: 1930-ban ugyancsak a fenti telken kétfogatú, négy kerekű kocsit talált Pál István, alatta két lócsontvázzal. A lovakat vaslándzsával szúrták le. Pál István a Székesfehérvári Múzeumnak ajándékozta a leletet, amelyet Marosi Arnold publikált. 1 1 Az 1902. évi 1. sz. sír előkerülési helyét az 1961. évi hitelesítő ásatáskor Bóna István, Pál István gyermekkori emlékei alapján a szomszéd telken állapította meg 1 2 (4. ábra). Éber László helyszíni vázlata ( 1. ábra) és kiszállási jelentésének egyeztetése a régi és mai kataszteri adatokkal (2—3. ábra) 1 5~ w igazolta Pál István emlékezését. Az 1902. évi Fogadó-utca (mai Országút) 23. sz. alatt a régi 302. hr.
