Folia archeologica 31.

Kemenczei Tibor: Szkíta kori lelet Balassagyarmatról

«6 KEMENCZEI TIBOR Abb. 3. Tierfigur der Rassel aus der 3. ábra A Balassagyarmat környéki csörgő állatfigurája Umgebung von Balassagyarmat s fanyélre erősítve kézben tartották. A szkíta csörgőket, csengőket, rúdvégeket végül is sámáneszközök (dob, bot) kellékeinek határozta meg, amelyek hangja a samanisztikus szertartások elengedhetetlen kísérője volt. A csörgőkön levő állatfigurák nem egyszerű díszítő elemek voltak, hanem mély ideológiai tartalmat fejeznek ki, a totemizmusból kialakult sámánizmust. A Kárpát-medencei darabok egyike sem került elő sírból, s eltemetésük kultikus szertartásokkal járhatott együtt. Koruk szerint két különböző csoportra választotta szét ezeket. Nagy részük az i. e. 6. század végéről — 5. század elejéről származik, míg két csörgő (Gernyeszeg, Bukarest) kora az i. e. 5. század eleje.

1 A szkíta állatalakos bronz csörgőknek sámánbotvég meghatározásával kapcsolatban Vékony Gábor kételyét fejezte ki, s lehetségesnek tartja, hogy ezek hadijelvények, póznavégdíszek voltak. Nem ért egyet azzal sem, hogy különböző korok hagyatékai a Kárpát-medencei állatalakos csörgők.

2 Mozsolics Amália a Gyulafehérváron előkerült, szkíta korinak meghatározott bronz csörgőről bebizonyította, hogy a későbronzkorból származik és bronz kocsikerékagy rögzítésére szolgált.

3 Bakay Kornél a Kárpát-medencei csörgőket, póznavégdíszeket három területi csoportra osztotta. A balassagyarmati darab az északkelet-magyarországi csoportba tartozik az aszódi, gyöngyösi, nagytarcsai, szurdokpüspöki leletekkel együtt. Ezek közül a három gyöngyösi csörgőnek van vas nyéltüskéje, a többi tokos kivitelű. A balassagyarmati csörgő testének formája, áttört díszítése leginkább a Dunántúlon előkerült mihályfai darabnak felel meg, amely szintén vas nyéltüskével rendelkezik. Az állatfigura formai megoldása 1 Bakay, K., Scythian rattles in the Carpathian Basin and their eastern connections. (Budapest 2 Vékony, G., AnTan 19(1972) 271-273. 3 Mozsolics, A., Achsenkappen mit Splint aus dem Karpatenbecken. In: Festschrift zum SOjährigen Bestehen des vorgeschichtlichen Seminars Marburg. Marburger Studien zur Vor- und Frühgeschichte 1. (Mainz 1977) 165. 1971)