Folia archeologica 31.

Kemenczei Tibor: Szkíta kori lelet Balassagyarmatról

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXXI. 1980, BUDAPEST SZKÍTA KORI LELET BALASSAGYARMATRÓL KEMENCZEI Tibor 1979-ben a Magyar Nemzeti Múzeum több évtizede magántulajdonban levő bronz csörgőt és kolompot vásárolt meg. Az eladó ezeket apjától örökölte. A lelőkörülményekről, lelőhelyről csak arra emlékezett, hogy Balassagyarmat környékén (Nógrád megye) más leletekkel együtt került elő a csörgő és a kolomp. A többi tárgy sorsáról nem tudott felvilágosítást adni. A megvásárolt tárgyak leírását az alábbiakban adjuk. Bronz csörgő vas nyéltüskével (1.—2. ábra). A csonkakúp alakú felső rész teteje lapos, ovális alakú, amelyen állatfigura áll. Az állatalaknak két oszlopszerű lába van, törzse kerekátmetszetű. Nyakát a törzstől vonal választja el, farkát két barázda között kiemelkedő függőleges borda jelzi. Mivel a fejrész hiányzik, nem állapítható meg, hogy milyen állatot ábrázol. Hossza: 3,3, magassága 2,6 cm (3.—6. ábra). A csörgő csonkakúp alakú felső részét négy hosszúkás háromszög alakú áttörés díszíti. Négy kis háromszög alakú nyílás található alsó lapján is. Ennek közepén kerek átmetszetű tok van, amelybe a vas nyéltüskét erősítették bele. A kúpos csörgőrész hossza: 11,4, legnagyobb átmérője: 6,5 cm. A tok átmérője: 1,8 cm. A csörgőben egy vasból készült, kb. 1,8 cm átmérőjű golyó van. A tok felső részén bekarcolt vízszintes vonalak láthatók (7.-9. ábra). A vas nyéltüske négyszögletes átmetszetű, alul hegyes. Közepén keresztirányban kiszélesedik, s itt téglalap alakú nyílás van. Hossza: 16,3, átmérője felül a toknál 1,1, átmérője középen a nyílásnál: 1,9 cm. A csörgő teljes hossza: 30,3 cm, súlya: 0,55 kg Leltári szám: 79. 3. 1—2. A bronz kolomp csonkakúp alakú. Felül ovális alakú, nyitott, peremére kerek átmetszetű fül támaszkodik. Oldala hiányos, törött. Hossza: 9,1, felső átmérője: 2 cm (10 ábra). A Balassagyarmat környékén előkerült állatalakos csörgő a szkítakor jellegzetes emléke. Az eddig előkerült ilyen csörgőkkel legutóbb Bakay Kornél foglalkozott. Könyvében a Kárpát-medencében talált szkítakori csörgők, csengők teljes vizsgálatát adta, s a lehetőségekhez képest összegyűjtötte és elemezte a megegyező oroszországi emlékanyagot is. Ismertette az egyes darabok lelőkörülményeit, amelyek sok esetben a használati módra is utalnak. Kritikailag áttekintve a rendeltetésükről vallott különböző nézeteket (zászlódísz, hatalmi, hadijelvény, kocsi-, sátordísz), a csörgők gyakorlati funkcióját hangkeltésben állapította meg. Ezeket szerinte zenei hangzásra való törekvéssel készítették el, 5 Folia Archaeologica 1980