Folia archeologica 31.
Ferenc Losits: Neolitikus település Krasznokvajdán
NEOLITIKUS TELEPÜLÉS KRASZNOKVAJDÁN 1975-ben Krasznokvajdán a Kőtelek-dűlőnek nevezett határrészen terményszárító-telep építése során neolitikus településre bukkantak. 1978-ban hitelesítő ásatást végeztem a lelőhelyen. Az ásatás során 375 m 2-es felületen két épületmaradványt és hét gödröt tártam fel. À feltárt terület a település északi széle lehetett. Az ásatás során tett megfigyelések, valamint a négyzetméterenként felszedett patics-omladék súly szerinti megoszlása alapján az 1. objektum a föld felszínére épített, 5x4 m alapterületű tetőkunyhó volt. Fedélváza ágasfás, szelemenes szerkezetű, az ágasfákat a két oldalsó cölöppel kitámasztották. A szelemenhez támasztották a szarufákat, amelyek vagy nem voltak a földbe ásva, vagy csak csekély mélységbe. A kunyhó két végén levő fal fonott sövényből készült, amelyet agyaggal tapasztottak. Az ajtónyílás valószínűleg a délkeleti falon volt. A kunyhó összeomlásakor hosszirányban, délkelet felé dőlt. Kemence vagy tüzelőhely nyoma sem a kunyhóban, sem a környékén a feltárt területen nem volt. Ugyanígy padlót vagy járószintet sem lehetett megfigyelni a kunyhóban. Minden valószínűség szerint hasonló kunyhó omladéka a 8. objektum. A földmunkákkal ennek a kunyhónak a cölöplyukait és az omladék legnagyobb részét megsemmisítették. Mind az 1., mind a 8. objektumhoz csatlakozik tőlük északnyugatra 1,5 — 2 m távolságra egy-egy gödör. Feltehetőleg ezekből a gödrökből termelték ki a kunyhók sövényfalának betapasztásához szükséges agyagot. Az ásatás során kevés kerámia került elő, a cserepek nagy része apró töredék volt. A kerámia anyagára jellemző, hogy apró kavicsokkal, szemcsés homokkal soványították az agyagot. Ritka a pelyvás soványítás, a szemcséspelyvás soványítás együttes alkalmazása, valamint a finom iszapolás. A felületi kidolgozás módját nem lehet megállapítani, mivel a külső és belső felületek csaknem minden esetben teljesen lekoptak. Az edényformák közül a csőtalpas tálak megléte biztos, a többi cserép valószínűleg fazekak, tálak töredéke. A vékonyfalú töredékek ívelt profilú edényekből származnak. A kova- obszidián-eszközök szinte kivétel nélkül háromszög és lapos trapéz keresztmetszetű pengék és töredékeik. Viszonylag nagy számban vannak a leletanyagban őrlőkő-töredékek. Előkerült egy agyagnehezék és egy agyagkarika töredéke is. Az ásatás során sem a szubhumuszból, sem az objektumokból nem kerültek elő állatcsontok, néhány apró töredéket kivéve. A leletanyag összetétele, néhány jellemző tárgy párhuzamai alapján a települést a tiszadobi csoport időszakára keltezem. À lelőhelyen megfigyelhetők még a késő-AVK elemek. A település lakóinak a Raskovce-csoporttal és a bükki kultúrával való esetleges kapcsolata a rendelkezésre álló anyag alapján nem tisztázható.