Folia archeologica 31.

Gerelyes Ibolya: Török szíjgyártók és nyergesek Budán a XVI. században

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXXI. 1980, BUDAPEST TÖRÖK SZÍJGYÁRTÓK ÉS NYERGESEK BUDÁN A XVI. SZÁZADBAN GERELYES Ibolya A XVI. század második felében jelentős számú török iparos és kereskedő telepedett meg Budán, az újonnan meghódított vilájet központjában. Ezek a mesterek elsősorban az itt szolgáló török katona és hivatalnok réteg igényeit kívánták kielégíteni. A hódolt Magyarországra kereskedelmi úton behozott, illetve itt elkészített áruk fajtája és minősége egyaránt ezt az igénybeli változást tükrözte. E természetes folyamat eredményeképpen honosodtak meg bizonyos török iparágak Budán és Pesten, illetve az egyes nagyobb városokban. Ezen iparágak közül a bőripar, a kovácsmesterség és a textilművesség érdemelnek külön említést- mindezek között is elsősorban a bőripar, ameiy színvonalát és jelentőségét tekintve egyaránt kiemelkedett a kor többi iparága közül. Az állati bőrök kikészítésének és feldolgozásának tudományát az oszmántörökök eredetileg arab és perzsa mesterektől tanulták, a későbbi évszázadok során azonban e mesterségbeli fogásokat ők terjesztették el Közép- és KeletEurópa országaiban.

1 A XVI —XVII. században magas színvonalat képviselő török bőripar a magyarra is igen nagy hatással volt. A nyelvünkben máig megőrzött oszmán-török jövevényszavak, illetve a ma már feledésbe ment műszavak tanúsága szerint bizonyos bőrfajtákkal, bőrmegmunkáló szerszámokkal, bőr-lábbelikkel a magyarok az oszmán-törökök révén ismerkedtek meg. Ilyen oszmán-török jövevényszavunk a szattyán, melynek első magyar említésével 1544-ben találkozunk,

2 s amely eredeti jelentését, ti. finoman kidolgozott, festett bárány, vagy kecskebőr, az évszázadok során is megőrizte.

3 A szattyán szóhoz hasonlóan egy bizonyos bőrfajtát jelöl a bagaria is, amely ugyancsak oszmán-török eredetű. Magyar források először 1552-ben említik.

4 1 Fekete L.— Káldy—Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek. (Budapest 1962) 578., Fekete L., Budapest a törökkorban (Budapest 1944) 223-224. 2 Szamota I. — Z»lnai Gy., Magyar oklevél szótár. Pótlék a Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz. (Budapest 1902- 1906) 890-891. 3 Kakuk Z

s-> Cultural words from the Turkish occupation of Hungary. Studia Turco-Hungarica 4. (Budapest 1977) 72-73. 4 Szamota I. — Zolnai Gy., i.m. 42.