Folia archeologica 31.

H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink

254 H. KOLBA JUDIT Méretben teljesen egyező az ismeretlen származású, gótikus talpon álló, reneszánsz nódusszal díszített talpas kereszt,

2

7 melynek háromkaréjos szárvégein rátett öntött, evangelista-szimbólumok helyezkednek el ( 15. ábra ). A hátoldalán középen Szt. Ágnes öntött, bárányos szobra ismerhető fel, körülötte virágos, leveles díszítmény, a szárvégeken nagy forgácsos rozetták gazdagítják a díszítést. A kereszt melletti két öntött szobor hasonlít az egyik poprádi kereszt alakjaihoz. Párhuzamként, csak a méretek hasonlósága és a díszítés ikonográfiája hasonlít az eddigiekhez. Az eddig tárgyalt talpas keresztek a Nemzeti Múzeum gyűjteményében vannak. De ehhez a csoporthoz tartoznak a méretben, ikonográfiái mondanivalóban egyező, másutt, többnyire még templomokban őrzött talpas keresztek. Elsősorban a felvidéki anyagban kínálkozik a több párhuzam, hiszen a nálunk levő keresztek származása is erre a vidékre mutat. így az egykori Szepes megyei (poprádvölgyi járás) Bussóc falvának keresztje

2

8 aranyozott rézből, méretében szintén a 15 cm körüli magasságra mutat, s a keresztszárak karéjaiban ugyancsak evangélisták vésett jelvényei vannak. Az egyetlen ismertetés ugyan korábbi időre keltezi,

2

9 de valószínűleg ez is a XV. század második felének ötvösemléke. A Nyári kereszt nagyon közeli rokona a szepesszombati talpas kereszt™ mely mindkét oldalán vésett díszítményekkel készült. Előlapját, mint a korszak keresztjeit általában, a vésett evangelista szimbólumok Nyári keresztéhez hasonló képei díszítik, s a korpusz felső testének kidolgozása is közeli mintaképre utal. Alatta ugyancsak hullámos, a fa erezetét utánzó vésés tölti ki a belső, kisebb kereszt körvonalát. A hátlap is érdekes: az eddigiektől eltérően a Madonna a felső, karéjos szárvégbe került, a többiben női szentek vésett mellképe és középen — szinte egyetlenként a korszak emlékei között — Sebestyént ismerhetjük fel. A kereszt mérete itt is 15 cm lehet, mivel összmagassága 37,5 cm, a talp pedig másfélszerese a felsőrésznek. Csupán alakjában és méretében kapcsolható ehhez a csoporthoz a körtvélyesi kereszt

3

1 (későbbi barokk talppal). Kissé csúcsos a strázsai talpas kereszt

3

2 szárvégein kialakított karéjok sora, de a hátlap díszítése a legközelebb áll a Nyári keresztet borító vésett indás- leveles díszítményhez. Hasonlóan egyszerű a Madonna rajza, amely a kereszt közepén látható, körülötte női szentek félalakjaival. A kereszt talán már a XVI. század elejének terméke, de véleményem szerint ismeretlen készítője ugyanazon mintalap alapján dolgozhatott, mint a Nyári kereszt mestere. A gótikus ötvösség emlékének tekinthetjük az erdélyi emlékanyagban a nagydisznóéi keresztet

3

3 is. Bár az evangelista jelképek öntöttek, a kereszt karéjos formája és a korpusz is korabelinek tűnnek. 2

7 Ltsz. 1901.45. Vétel László Fülöptől. Aktája szintén elveszett, csak a leltárkönyvi bejegyzés ismert, lelőhelyet azonban ott sem említ. 2

8 A magyar korona országainak helységnévtára. (Budapest 1873) 186. Szepes vm. poprádvölgyi járás. 2

a Schürer, 0.- Wiese, F., Deutsche Kunst in der Zips. (Brünn-Wien 1938) 241. 3

0 Divald K., Szepes vármegye művészeti emlékei. III. Iparművészeti emlékek. (Budapest 1907) 24., 17. kép. 3

1 Uo. 24., 18. kép. 3

2 Uo. 30., 28. kép. A kereszt magassága itt is 15 cm lehet, nyél nélkül. 3

3 Roth, V., Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens. (Hermannstadt 1922) 1-2., IV-V.t.