Folia archeologica 31.

H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXXI. 1980, BUDAPEST VÉSETT GÓTIKUS TALPAS KERESZTJEINK H. KOLBA Judit A Magyar Nemzeti Múzeum középkori ötvösgyűjteményébe 1976-ban, vásárlás útján pompás vésett kereszt került,

1 amely eddig teljesen ismeretlen volt a szakirodalomban, s kiállításon sem szerepelt soha. Fokozza értékét, hogy származási helye ismert, utolsó tulajdonosa és beadója a Nyári család tagja, a kereszt a család felvidéki birtokainak egyik kápolnájából származik.

2 Ezen adat birtokában a készítő műhelyét is nagy valószínűséggel ezen a vidéken kereshetjük. Leltározása során vetődött fel a kérdés, hogy egyszer alaposan meg kell vizsgálnunk a hasonló, hol körmeneti, hol ereklyetartó, hol talpas vagy oltárkeresztnek nevezett csoport darabjait. A Nyári kereszt körét megismerve, feleletet kaphatunk arra a kérdésre is, hogyan változott a középkorban többféle rendeltetésű keresztek szerepe a XV. század második felére. A románkori keresztekről, a fennmaradt darabok alapján tudjuk, hogy a legtöbb templomban ugyanazt a — rendszerint egyetlen bronzlemezből, egyszerű korpusz díszítéssel készült

3 — keresztet használták körmeneti és oltárkeresztnek. Az aljukon elhelyezett tüskés nyél alkalmas volt arra, hogy felváltva hosszú nyélbe erősítsék vagy az oltáron levő talpba helyezzék.

4 Ez a szokás, a liturgia véglegessé válásával,

5 a XV. század közepére biztosan megváltozott. A mise állandó részei rögződtek, a miséző papnak az előírás szerint," bizonyos részeknél az oltáron levő megfeszített Krisztus képére kellett néznie. Ügy tűnik, a XV. század közepétől már nem festett képről van szó, hanem kizárólag csak az oltár számára készített talpas keresztről.

7 Ezek a keresztek a liturgikus tár1 Aktaszám: 206-04-5/76. KK. 2 Leltári száma: Ö/L. 76.7. Méretei: magassága: 15,5 cm; szélessége: 11 cm; karéjok: 4,2X3 cm; felső kereszt szárak: 1,8 cm; alsó kereszt szár: 5,2 cm; korpusz: 5X5,3 cm; Madonna: 6,2 cm magas; belső vésett kereszt: 4x7,6 cm. 3 A MNM középkori gyűjteményében: 1870.25.3. ; (Szentmiklós), 1876. 6.25-25., 1904. 79. (Cegléd); 1929.10 (Pusztaszentmikós), 1937.11. (Kunszentmiklós), 57. 23-24-26.B. 1 Braun, J., Das christliche Altargerät. (München 1932) 468., 477. 5 Uo. 483. 6 Uo. 466. 7 Uo. 471 —472. Érdekes megemlíteni a tőlünk ugyan távoleső, de a kor szellemét tükröző exeteri synodus határozatát: minden oltár, amelyen miséznek, két kereszttel legyen felszerelve, az egyik álló és egy hordozható: „Item ad quodlibet altare cum contigerit inibi missam celebrari sint.. . duae cruces, una fixa et alia portabilis." (1287).