Folia archeologica 31.

Lovag Zsuzsa: Árpád-kori pecsétgyűrűk. I.

ÁRPÁD-KORI PECSÉTGYŰRŰK 233 Az ábrázolásokat tekintve ebben a cikkben csak azokkal a gyűrűkkel foglalkoztunk, amelyek a biztosan keltezett leletanyagban is előfordultak. A kincsleletekben nem szereplő állatalakos és nemzetségi címeres Árpád-kori gyűrűkre egy következő tanulmányban fogunk visszatérni. A most tárgyalt gyűrűk pecsétképei a pusztán ornamentális, jelképes díszítésű, illetőleg a királyság hatalmi jelvényeit feltüntető típusba tartoznak/'

4 A pecséttani irodalomban általános az a vélemény, hogy a kettőskereszt a magánpecséteken mint jelvény szerepel, a pecsét tulajdonosának a királyi hatalmat képviselő funkcióját jelzi."

5 Felvétele az uralkodói jelvények közé III. Bélától ered, s mint ilyen tűnik fel először az ő pénzein is.

6

6 Gyakorivá csak utódai alatt válik, II. András saját pecsétein még nem, de érmein többször is előfordul, ugyancsak IV. Béla idejében, aki kettőspecséteinek és bulláinak hátlapján is következetesen alkalmazza. A gyűrűkön majdnem kizárólag csillag és félhold fogja közre a kettőskeresztet. Az égitestek II. Andrásnál tűnnek fel először, második nagypecsétjén IV. Ottó pecsétjének mintájára,"

7 érmein pedig a szlavón pénzek hatására.

6

8 IV. Béla és utódai érmeinek hátlapján is megmarad a csillag és a félhold a kettőskereszt két oldalán.

6

0 Úgy látszik tehát, hogy az ezüst pecsétgyűrűk, amelyek a királyi hatalom egyik jelvényét kölcsönözték pecsétkép gyanánt, ezt a pénzek közvetítésével, az azokon ábrázolt formában tették. Azoknak a gyűrűknek az előképeit, amelyeknek pecsétlőlapján négy kifelé forduló körszelet van, a közepükön pedig kereszt (2. ábra 1 — 4) ugyancsak Árpád-kori pénzeken találjuk meg. A 12. századból is van egy sorozat ilyen — felirat nélküli — érem,

7

0 s még II. András korában is tovább él a típus,

7

1 a későbbiekben azonban már nem találkozunk vele. Ez meg is felel körülbelül a gyűrűk alapján mutatkozó időrendnek, a hasonló pecsétképek a legkorábbi típushoz tartoznak, s nem is biztos, hogy mind valódi, pecsételésre alkalmas, eléggé mély vésetű volt. Agnus dei ábrázolásokkal román kori kőfaragványokon gyakran találkozunk, a gyűrűkön való megjelenésük azonban valószínűleg szintén az éremképekkel függ össze. Először II. András pénzein tűnik fel, gyakoribbá IV. Béla korában válik, s legtöbbször III. András veretein fordul elő.

7

2 A 14. században már csak Károly Róbert érmein használják, összesen két veretén.

73 A tatárjárás előtti időszakból sem kincsleletből, sem pecsétről nem ismerünk 6

4 Korábban felvetettem, hogy a liliomos gyűrűk esetleg a Győr nemzetséggel kapcsolhatók össze, de a most közölt darabok meglehetősen nagy száma és az egymástól igen eltérő, nem határozottan a heraldikus liliomot ábrázoló rajzuk alapján inkább az általános, ornamentális típusba sorolnám őket. 0

5 Csorna J., Turul 11 (1893) 52 - 54.; Ua., Magyar nemzetségi címerek. (Budapest 1904) 24,32.; Szentpétery /., Magyar oklevéltan. (Budapest 1930) 145.; Kumorovitz В., i.m. (1936) 56.; Kumorovitz В., i.m. (1944) 53-54.; Kubinyi A., TBM 14 (1961) 114. 6

6 CNH 112. 6

7 Szentpétery /., Turul 34 (1916) 5.; Bartoniek E., Turul 38 (1924-25) 16. 6

8 Hóman В., Magyar pénztörténet 1000- 1325. (Budapest 1916) 334. 0

9 CNH 115,116,127,128,163,164,248,373, stb. 7

0 CNH 76,77,87,88,89,114. 7

1 CNH 115,126,153-156,162,167. 7

2 CNH 208,229,231,364-368. 7

3 Réthy L., Corpus Nummorum Hungáriáé II. (Budapest 1907) 17,43.