Folia archeologica 31.
Lovag Zsuzsa: Árpád-kori pecsétgyűrűk. I.
228 LOVAG ZSUZSA Végül még egy köriratos pecsétgyűrűt mutatunk be, közepén gyöngyözött keretben egyszerű rajzú, hosszúszőrű Agnus Dei van, széles sávban elhelyezkedő köriratát ugyancsak gyöngykeret veszi körül. A körirat betűi a 13. századra keltezik a gyűrűt 3 3 (3. ábra 7). Egyszerű kereszttel díszített pecsétgyűrűk viszonylag ritkán fordulnak elő a ránk maradt anyagban. Egy érmekkel keltezett példány van az EsztergomKőlábon előkerült kincsleletben, a kiszélesedő szárak tövénél átkötés van, a szárak közt félhold, kör és csillagok vannak. Vonalkeret választja el a kibetűzhetetlen körirattól 3 4 (3. ábra 8). Hasonló a kereszt, szárai között pontokkal egv ismeretlen lelőhelyű gvűrűn, majuszkulás körirata értelmezhetetlen betűkből áll 3 3 (3. ábra 9). Egy korai példány került elő a zabolai temetőből, amelyet a sírokban talált pénzek — II. Gézától III. Béláig — a 12. század második felére kelteznek. A gyűrű hengeres abroncsa a kerek pecsétlőlap két oldalánál megvastagodik, itt párhuzamos vésett ékek díszítik. Fején vonalkeretben lekerekített sarkú, egyenlőszárú kereszt van, tengelyét határozott vonallal vésték be. Körülötte sugarasan elhelyezett vésett vonaldísz van. A publikációból nem derül ki, vajon a véset mélysége alkalmas volt-e valóban pecsételésre. 3 8 Egyszerű keresztes gyűrűspecsétet már 1236-ból származó oklevélen találunk, azonban a köriratot ott még nem választja el vonalkeret a pecsétképtől. 37 Ezt figyelembe véve, a két köriratos, keresztes gyűrű már a későbbi típushoz igazodik, a század második felében készülhettek. A 13. századi pecsétgyűrűk leggyakoribb ábrázolása a kettőskereszt. Kevés kivételtől eltekintve köriratosak, s így a betűformák alapján lehet keltezni a nagyrészt ismeretlen eredetű gyűrűket. A legrangosabb darab egy + ANVLVS.PAVLI köriratú aranygyűrű, közepén kissé kiszélesedő szárú kettőskereszttel. A két körvonal közé elhelyezett feliratot igen gondosan, tisztán vésték be, a betűk típusa szerint korábban a 12. század végére keltezték. 38 Kettőskeresztes pecsétképét és méretét tekintve azonban valószínűnek tartjuk, hogy nem korábbi a 13. század közepénél (3. ábra 10). Hasonlóan gondos a kettőskereszt vésete, s jól olvasható a felirata egy ismeretlen lelőhelyű ezüst gyűrűnek, amelynek huzalból készült abroncsához kisméretű, kerek fej csatlakozik. A kettőskereszt talpa nyéltüskében végződik, ami pénzeken, királyi pecséteken gyakori jelenség. 3 9 A köriratot — amely a kissé ferdén lehajló peremen helyezkedik el — nem választja el vonalkeret a középső mezőtől. Szövege: S.VALENTINI.M. 4 0 (3. ábra 11). 3 3 MNM, ltsz: 55.435.C. Ezüst, pecsétlőlap átm: 1,7 cm. A körirat: S.A.M.S.O.I.S. A felirat kormeghatározása: Kolba J., Árpád- és Anjou-kori írástörténetünk latin betűs régészeti emlékei. Kiadatlan szakdolgozat 1960. 139. 3 4 MNM, ltsz: 1898.126.1. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,4 cm. Parádi Ж, i.m. 146, 17. ábra 3. 3 5 MNM, ltsz: 55.86.C. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,4 cm. 3 0 Székely Z i Korai középkori temetők Délkelet-Erdélyben. Korunk Évkönyv 1973 (Kolozsvár 1973) 221. 3 7 OL Dl.213. - Kumorovitz В., i.m. (1936) 55,20.kép. 3 8 MNM, ltsz: Ann.Jank.93. Arany, pecsétlőlap átm: 1,9 cm. Hlatky M., i.m. 41 —43, III.t.36.; Kolba J., i.m. 137. s s Érmeken: CNH 251,252,266. Pecséteken: IV Béla 1252. évi kettőspecsétjén, Mária királyné kettőspecsétjén (1267), IV. László és III. András pecsétjein. — Szentpétery /., i. m. 8c,9,10,14,15. ábra. Lásd még: Hóman В., Turul 36 (1918-21) 6.; Kumorovitz В., Turul 55 (1941) 52 - 53. 4 0 MNM, ltsz: 1868.30.1.3. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,1 cm
