Folia archeologica 31.

Lovag Zsuzsa: Árpád-kori pecsétgyűrűk. I.

224 LOVAG ZSUZSA Az 1240 körül elrejtett pecsétgyűrűk között az előző típusnál ritkábban, de előfordul geometrikus ábrázolású, amelynek kerek fején középen rombusz, annak négy oldalán köríves, poncolt vonaldísz van. A rombusz közepére egyenlőszárú kis keresztet véstek. Ilyen a Tiszaörvény-Templomdombon előkerült gyűrű

1

2 (2. ábra 1 ), és a hajdúszoboszlói, érmekkel elrejtett ékszerlelet egyik gyűrűje.

1

3 Ezek alapján keltezhetjük a század elejére a már említett Pozsony-széleskúti lelet csaknem azonos gyűrűjét,

1

4 egy szabadbattyáni, a két liliomos díszítésűvel együtt a múzeumba került pecsétgyűrűt

1

5 (2. ábra 2), egy Árpád-kori sírban talált gyűrűt

1" (2. ábra 3), és egy ismeretlen lelőhelyű példányt a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből

1

7 (2. ábra 4). Az előzőkkel azonos típusú, de némiképpen eltérő rajzú bronz gyűrűfej került elő a szécsényi Kerekdombon, templom körüli temető ásatása során. A pecsétlőlap poncolt ábrázolása a már ismert körívekkel kísért rombusz, benne kettős pontsorral rajzolt egyenlőszárú kereszt. Széles, ferde szegélyén összefüggéstelennek látszó körirat van, amelyből világosan kivehető két A majuszkula, formájuk a 13. század első felére utal. (2. ábra 5) A feltárt temetőrészben egyébként Salamon érmet és a 11 — 12. századra valló leletanyagot, S-végű haj karikákat, fonott gyűrűket, stb. találtak.

1

8 Az Akasztó-pusztaszentimrei, 1240 körül elrejtett kincslelet gyűrűi közül az egyiknek ovális pecsétlőlapján vésett vonalkeretben két, egymással szemben álló férfialak látható, egyikük egyenes kardot (vagy keresztet), másikuk a kard fölött madarat tart. Mögöttük kivehetetlen rajzú figurák — talán madarak — vannak

1

9 (2. ábra 6). A Nemzeti Múzeum egy ismeretlen eredetű gyűrűjén hasonló módon két oldalról fogja közre, sőt tartja a hosszúszárú liliomot — az életfát — két egyforma, hosszú, dúsan redőzött tunikában álló, csípőre tett kezű figura

2

0 (2. ábra 7). Teljesen hasonló egy másik ismeretlen lelőhelyű gyűrű pecsétképe, amelyet olvashatatlan körirat keretei

2

1 (2. ábra 8). A Bihar megyei Diószegen, földmunka során előkerült pecsétgyűrűn ugyancsak életfát fog közre két rövid tunikát viselő férfialak, egyik kezükkel a fa törzsét tartják, másikban egy-egy egyenes kardot. A pecsétlőlapot vésett körvonal keretezi

2

2 (2. ábra 9) . Az életfát közrefogó két férfit ábrázoló gyűrűket a kincsleletben talált analógiánál is pontosabban keltezi egy gyűrűspecsét, amely egy 1236-ban kelt oklevélen teljesen azonos rajzolattal maradt ránk.

2

3 1

2 MNM, ltsz.: 70.37.4.C. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,4 cm. Horváth В., Arch.Ért. 97 (1970) 132.; Parádi JV., i.m.140., 14.ábra 2. 1

3 HampelJ., Arch.Ért.13. (1893) 454 - 455.; Parádi N., i.m.134. 1

4 Szendrei J., i.m.59. 1

5 MNM, ltsz: 1883.78.4. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,3 cm. A gyűrű, hasonlóan a két liliomos díszítésűhöz, nem szerepel Hampelnek a 7. jegyzetben idézett publikációjában. 1

6 MNM, ltsz: 1932.88.2. Bronz, pecsétlőlap átm.: 1,5 cm. A Pest megyei Vasadon került elő, a csontváz mellett még sarló töredékét és egy másik ezüst gyűrű darabját — nyitott abroncsot — találtak. 1

7 MNM, ltsz.: 61.88.B. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,3 cm. 1

8 Nyáry A., Arch.Ért.27 (1907) 222-231. 1

9 MNM, ltsz: 1894.48.3. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,5X1,2 cm Parádi N., i.m. 129, 8.ábra 4. 2

0 MNM, ltsz: 56.6.B. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,4 cm. Hlatky M., A magyar gyűrű. (Budapest 1938) 26, Il.t. 14. 2

1 MNM, ltsz: 55.77.C. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,3 cm. 2

2 MNM, ltsz: 1896.75. Ezüst, pecsétlőlap átm: 1,3 cm. Hlatky M., i.m.28, II.t.16. 2

3 OL Dl.213. - Kumorovitz В., Turul 50 (1936) 55, 21.kép.