Folia archeologica 31.

Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong

HONFOGLALÁS KORI KORONGJAINK 2 i 3 keze alól kerülhetett ki az utemilszkiji lovas solymászt ábrázoló ezüsttál is.

118 Ellene szól viszont, hogy az egyedi párhuzamok közt nincsenek korongok vagy függők. Ezért minden bizonnyal a nagyszámú kaukázusi párhuzamoknak kell jóval fontosabb jelentőséget tulajdonítanunk. Az említett kaukázusi lovasábrázolásoknak e vidéken rendkívül mélyrenyúló gyökerei vannak. Feltűnnek már a későbronzkori Kobán-kultúra póznavégein, igaz, más megfogalmazásban.

11

9 A kora-középkori észak-kaukázusi alán sírok jellegzetes leletei közé tartoznak, alkalmazásuk módja azonban az ásatási közleményekből nem állapítható meg egyértelműen, mivel többnyire feldúlt katakombákból származnak, ahol általában több temetkezés volt.

120 V. A. Kuznyecov feltevése szerint nem csupán függőként, hanem például lószerszám-díszként is előfordulnak.

12

1 Általánosabb azonban az az elgondolás, amely szerint az alán férfiak nyakban hordták őket.

12

2 A keretbe foglalt példány azonban a ló vagy lovas alakjára mintázott függőket a kerek korongokhoz közelíti, s nem hagy kétséget afelől, hogy bár a fémplasztika ősi kaukázusi hagyományokra megy vissza, a lovas függők korongba (keretbe) való szerkesztése kétségkívül alán lelemény. Ezért tanulsággal szolgálhat azok viseletének s gondolati tartalmuknak rövid áttekintése, annál is inkább, mivel a két tárgytípus együtt fordul elő az alánoknál. A nyakban, övön hordott és varkocsdíszként szolgáló korongok legegyszerűbb és legelterjedtebb válfajai az ún. küllős korongok, amelyek lényegében küllős kerékre emlékeztetnek. Rendkívül korán nyomukra bukkanunk: már az i. e. VI —V. századi Volga-vidéki blumenfeldi (cvetocsnojei) szarmata temetőben is előfordul.

12

3 A szarmaták késői utódainál, a kaukázusi alánok VII —IX. századi női sírjaiban rendkívül gyakoriak.

12

4 A VIII. század 30-as, 40-es éveiben az arab hadjáratok következtében az alánok jelentős csoportjai az Észak-Kaukázusból a Don és Donyec ligetes steppei vidékeire költöznek, ahol főként bolgár-törökökkel élnek együtt s VIII — IX.századi emlékanyagukat a régészeti szakirodalom szaltovói műveltségnek nevezi.

12

5 Mivel e terüle11

8 Smirnov,Ja.I., i.m. No. 157. Vö.László Gy., ETI Évk. 1942, 156-160.; Ua., A népvándorláskor. .. 65.; FodorI., Alba Regia 17 (1979) 69, 72, I.t.2. — X —XII. századi — más megfogalmazású — solymászt ábrázoló korong (?) préselómintája került elő az egykori volgai bolgár fővárosban, Bolgariban: Smirnov, А. Р., К voprosu о meste proizvodstva samanskih privesok. KSIA 99 (1964) 63, 24. kép. 11

9 Kuz'mina, E.E., Naversie so vsadnikami iz Dagestana. SA 1968/2, 179, 1. kép. Egy valószínűleg tűfej lovasszobrocskáj'a : Hancar, F., Die Nadelformen des prähistorischen Kaukasusgebietes. ESA 7 (1932) 17. kép. 12

0 Kovalevskaja, V.B., i.m. 118. 12

1 Kuznecov, V. А., К voprosu... 108,11/2, kép. 12

2 Afanas'ev, G.E., i.m. 37.; Kovalevskaja, V.B., i.m. 118. 12

3 Grakov, В., Monuments de la culture scythique entre le Volga et les monts Oural. ESA 3 (1928) 29,6.kép.; Smirnov, K.F., Savromaty. (Moskva 1964) IIA. kép 8. — Szkíta-szarmata hatást gyaníthatunk az ananyinói korongban: Tallgren, A. M., L'époque dite d'Ananino. SMYA 31(1919) 37. 12

4 Vö. pl. Uvarova, A.S., i.m. LIV.t.5, CXXII.t.3.; МАК 1. (Moskva 1888) XIX.t.1,4,12,18, XXIV.t.

38.; Alekseeva, E.P., Drevnjaja i srednevekovaja istorija Karacaevo-Cerkesii. (Moskva 1971) 348, 37.5.1,8.; Tehov, B.V., Ocerki drevnej istorii i arheologii Jugo-Osetii. (Tbilisi 1971) 274, 106/36. kép.; Kuznecov, V.A., Alanskie plemena. .. 16/8, 25/8. kép, stb. 12

5 Vö. Ljapuskin, I.I., Pamjatniki saltovo-majackoj kul'tury v bassejne r. Dona. MIA 62. (Moskva—Leningrad 1958) 89 — 90.; Pletneva, S.A., i.m. 183.; Artamonov, M.I.

, Istorija hazar. (Leningrad 1962) 202-232, 313.; Fodor I., Bolgár-török jövevényszavaink. . . 86-94, irodalommal. 14 Folia Archaeologica 1980