Folia archeologica 31.
Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong
200 FODOR ISTVÁN 7. ábra A tiszasülyi korong rajza (1:2) Abb. 7. Zeichnung der Scheibe von Tiszasüly (1:2) ló hitvilági szerepének kétségbevonhatatlan bizonyítékai, a lovastemetkezések. A gödörsíros kultúra temetőiben az elhúnyt sírja mellett néhány esetben a ló koponyáját és lábcsontjait lelték a régészek, 7 6 ami bizonyossá teszi, hogy nem túlvilági útravalóként (ételmellékletként) helyezték a sírba, hanem a honfoglalás korban is általános részleges lovastemetkezés ősi változatával találkozunk itt először. 7 7 A délorosz steppe legősibb lótartói általános feltevés szerint indoeurópaiak — közelebbről talán ősirániak — lehettek, s tőlük (főként vándorlásaik révén) terjedt el ez a gazdálkodási ágazat, s vele együtt a ló hitvilági értelmezése is Eurázsia hatalmas térségein. 7 8 Nemrég V. V. Ivanov 7 6 Kuz'mina, E.E., i.m. 29 — 30. — E műveltség gazdálkodásának kiváló elemzését Id.: Merpert, N.Ja., Drevnejáie skotovody Volzsko-Ural'skogo mezdurec'ja. (Moskva 1974) 101 — 122.; Silov, V.P., Ocerki po istorii drevnih piemen Niznego Povolz'ja. (Moskva 1975) 71 — 91. 7 7 A hitvilági háttérre 1. László Gy., Régészeti tanulmányok. (Budapest 1977) 95—124.; Ua., A honfoglaló magyar nép élete. (Budapest 1944) 479 — 486. (A továbbiakban: HMNÉ.) 7 8 Kuz'mina, E.E., i.m. 31 —46.; Ua., Kon' v religii i iskusstve sakov i skifov. In : Skify i sarmaty. (Kiev 1977) 96—119.; Smirnov, K.F., —Kuz'mina, E.E., Proishozdenie indoirancev v svete novejsih arheologiceskih otkrytij. (Moskva 1977) 51 — 57.; Gening, V.F., Mogil'nik Sintasta i probléma rannih indoiranskih piemen. SA 1977/4, 53-55,73.
