Folia archeologica 31.

Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong

194 FODOR ISTVÁN állat testéhez, hanem az alsó féllevéllel is, sőt a felső levél csúcsa is érinti a fejből induló köríves szalagot (fület?). Ezzel a kompozíció megalkotója nyilván a növény és állat szoros kapcsolatát, szinte egymásba fonódását kívánta érzékeltetni. Az ábrázolást a perem belső szélén két, egymástól 0,2 cm-re párhuzamosan futó vonal kíséri. A perem az állat első lába alatt és a hátsó lábánál eltörött, ez utóbbi helyen egy darab hiányzik a peremből és a lábból. A korongon máshelyütt is sérülés nyomaival találkozunk. A perem külső széle több helyen töredezett, az állat hátsó lábánál jól látható kitörést hátulról éles, hegyes tárggyal (lyukasztóval?) okozták. A függesztő alatti peremrészt pedig dörzsölés (reszelés?) útján érte károsodás. (Alighanem a találók voltak kíváncsiak a fém anyagára.) A korong nem egy síkban van, közepe a széleihez viszonyítva 0,41 cm-rel van magasabban. Az öntvény vastagsága: 0,09 — 0,1 cm. A hátoldal teljesen sima. A tárgy lelőhelye, valamint előkerülésének ideje és körülményei ismeretlenek. Az említett kiállítási vezetőből,

4

0 valamint Stanimir Baracki szóbeli közléséből úgy értesültem, hogy a korong a múzeum régi anyagából való. Azonban sem Milleker Bódog nagy munkájában,

4

1 sem másutt nem akadtam nyomára a szakirodalomban. A verseci múzeum régi kiállítási vezetőiben ugyan említik a 40. szekrényben kiállított „verseci honfoglalás kori sírleletet",

4

2 ez azonban nyilvánvalóan azzal az 1908-ban előkerült női sírlelettel lehet azonos, amelynek tárgyait Szentkláray Jenő sorolja fel (,,. . .egy karperectöredék állatfejvégekkel, három kerek pityke, egy fülbevaló, egy áttört művű övboglár és egy sodronyrészlet")

4

3 és amely azóta elveszett.

4

4 A korong újabbkori történetéről még annyit tudhattam meg, hogy néhány éve a belgrádi Nemzeti Múzeum kiállításán szerepelt.

4

5 Előkerülésének körülményeiről és korábbi történetéről — mivel leltári szám nélküli — talán csak a verseci múzeum régi iratanyagából tudhatnánk meg egyet-mást, ennek átnézésére azonban nem volt módom. Annyit mégis nagyon valószínűnek tarthatunk, hogy nem az első világháború előtti időben került a múzeumba, mert ebben az esetben aligha lappangott volna eddig ismeretlenül. Annak valószínűségét, hogy Versecen egy olyan, viszonylag rangos női sír kerülhetett elő, amelyben varkocsdíszítő korong is volt, az a lelet is megerősíti, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 1900-ban vásárolt Dömötör László aradi tanártól. (Ltsz.: 95:1900.)

4

6 Sajnos, leletkörülményei ennek sem 4

0 L. 38. j. 1 l,4.t. 4

1 Milleker В., Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből, I—

III. (Temesvár 1897-1906) 4

2 f/a., Kalauz a verseci városi múzeum és könyvtár régiségtárában. (Versec 1910) 19.; Ua., Führer durch die Altertums-Sammlung des Städtischen Museums in Vrsac.4.Aufl. (Vräac 1939) 21. 4

3 Szentkláray J., Temes vármegye története összefoglaló rövid előadásban a legrégibb kortól az 1867. évi alkotmányos kiegyezésig. Klny. a Magyarország vármegyéi és városai „Temes vármegye" c. monográfiából. (H.é.n.) 246. 4

4 Bálint Cs., Délmagyarország. . .11,73. 4

5 Uo. 11,72. 4

6 Hampel, J., Arch.Ért. 21 (1901) 189.; Ua., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn, II. (Braunschweig 1905) 858-859.; Ua., Ujabb tanulmányok. . . 212-213.