Folia archeologica 31.
Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong
HONFOGLALÁS KORI KORONGJAINK 2 i 3 1. ábra A bukovapusztai (Bucova, Románia) (1) és a laussannci (2) korong 1:1 (Kisléghi Nagy és H. Kühn nyomán) Abb. 1. Die Scheiben von Bukovapuszta (Bucova, Rumänien) ( 1 ) und Lausanne (2) (nach Kisléghi Nagy und H. Kühn) 1:1 foglaló magyar sírból származik a svájci Lausanne-i Múzeumban levő ismeretlen lelőhelyű korong is (l.ábra 2), amely a bukovapusztai korongok (l.ábra 1 ) hasonmása. 3 3 Az ismeretlen származású példányok bizonytalanságát szem előtt tartva tehát jelenleg mintegy 82 — 84 lelőhellyel számolhatunk. Honfoglalás kori korongjaink — mind a lemezesek, mind az öntöttek — jelentősen különböznek a Kárpát-medencei későavar, 3* valamint az eddig ismert kelet-európai és nyugat-szibériai korongoktól. Ábrázolásaik, viselési módjuk sajátosan magyar jellegzetességnek tűnik, ezért kialakulásuk történetéről egyelőre még igen keveset tudunk. Ma már semmiképpen nem tartható Fettich Nándor véleménye, aki a „tarsolylemezek köré"-hez sorolt lemezes korongok készülési helyét a levédiai szállásokon, valahol Kijev környékén sejtette a honfoglalást megelőző évtizedekben, öntött korongjainkat pedig a kazár fémművességből származtatta. 3 5 A nagyszámú kelet-európai régészeti emlékanyag tanúsága szerint díszes tarsolylemezeink és korongjaink túlnyomó 3 3 Kühn, H., Die Reiterscheiben der Völkerwanderungszeit. 1PEK 12 (1938) 99, Taf. 42, Abb. 11. A svájci múzeum Naudmann műkereskedőtől vásárolta a tárgyat, mint ismeretlen eredetűt. (Ltsz.: 6553.) Átm.: 4,5 cm. Bronzöntvény. Átmérője az irodalmi adatok alapján pontosan megegyezik a pusztabukovai korongokéval. Az ábrázolásbéli apróbb eltérések miatt azonban nem készülhettek egy öntőmintában. A H. Kühn által közölt magyar korong mind kivitelében, mind pedig mintájában gyökeresen különbözik a Meroving-kori germán korongoktól. Garam Éva idézett dolgozatából tudom, hogy állatalakos avar korongok is kerültek vétel útján svájci gyűjteményekbe. — Az egyik pusztabukovai korong közlése: Kisléghi Nagy Gy., Arch.Ért. 24 (1904) 419.; Hampel J., Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. (Budapest 1907) 129- 130, 22.t.5. 3 4 Összegzésüket 1. Garam É., i.m. 3 5 Fettich N., Arch. Ért. 45 (1931) 77.; XJa., A honfoglaló magyarság művészete. Ars Hungarica 11. (Budapest 1935) 25-26, 33.; Va., AH 31. 93, 98.
