Folia archeologica 31.

Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben

164 Sz. GARAM ÉVA anyagban az ismeretlen lelőhelyű fülbevalópár tölcséres lemez csüngőjének peremkiképzése. Ilyen csüngővel díszített, egészen hasonló fülbevalót Fremensdorf nyugati gót leletek között közölt Spanyolország területéről.

1

0 A fülbevalópár a Diergardt gyűjtemény darabja, lelőhelye bizonytalan, minden valószínűség szerint bizánci ötvösmunka. 3. Ametisztcsüngős arany fülbevalópár — Újvidék (Novi Sad, Jugoszlávia) környékéről (4. ábra 2 — 3). Vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.

1

1 Arany fülbevaló-karikán rövid, henger alakú aranylemez csüngő, granulációval és gyöngydróttal díszítve. A lemezcsüngőbe hosszú, tojásdad alakú ametiszt van akasztva. A fülbevalópár technikája (a csüngőrész arany részének kiképzése) a koraavarkor késői szakaszára jellemző kisgömbös arany fülbevalókéhoz hasonló, a nagy ametiszt csüngő azonban a fülbevalót a középavar időszak fülbevalói közé sorolja. 4. Hengeres csüngőjií arany fülbevaló — Kunbaja (Bács-Kiskun megye) (4. ábra 7). Vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.

1

2 Kerek fülbevalókarikán enyhén szélesedő, félgömbben végződő henger alakú csüngő, melyet sorokban és háromszög alakban granuláció díszít. A hengeres csüngőjű fülbevalók nem ismeretlenek avar kori tárgyaink között. A kunbajai fülbevaló pontos analógiáit a keceli, ordasi, zsélyi, alsógelléri, Debrecen-haláppusztai temetőkből ismerjük.

1

3 Fontos párhuzam a keceli 89. sírból előkerült darab, amelyet a sír félhold alakú préselt arany övdísze, üvegbetétes kerek mellboglárpárja jól keltez a VII. század végére, VI 11. század legelejére. Az alsógelléri (Holiare) temető 366. sírjában az arany fülbevaló négyzet alakú ezüstlemez veretekkel, harci fokossal együtt férfi sírból került elő. Ugyancsak férfisírban volt a Debrecen-haláppusztai példány is, melynek kísérőleletei (öntött övveretek, kései típusú lószerszám) arra mutatnak, hogy a hengeres csüngőjű fülbevalók még a VIII. század első felében is használatban voltak. 5. Gyöngydíszes arany fülbevaló — Pozsony megye (Csehszlovákia) (4. ábra 10). Vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.

1

4 Rombusz keresztmetszetű arany fülbevaló karika, rövid, peremes, henger alakú csüngővel, mely alól a gyöngy hiányzik. A karika egyik oldalán 8, a másikon 1 db arany rekesz, a gyöngy mindegyikből hiányzik. 1

0 Fremersdorf, F., Goldschmuck der Völkerwanderungszeit. Ausstellung der Sammlung Diergardt des Rom.— Germ.Mus. (Köln 1952) 26. kép. 1

1 Kanitz Antal adta el 1908-ban. A fülbevalópár jelenleg a MNM Régészeti Osztály Római kori Gyűjteményében. Ltsz.: 74/1908. Súly: 9 — 9 g, ametiszttel együtt. 1

2 A fülbevalót Kántor Mihály fityeházi lakos adta el. A MNM Régészeti Osztályára a Népvándorlás kori Gyűjteménybe a BÁV közvetítésével került. Ltsz.: 76.1.1. N 875. Súly: 2,2 g. 1

3 Cs. Sós A., A keceli avarkori temető. RF II, 3. (Budapest 1958) 13.; Hampel, J., i. m. III. t. 78/2.; Cilinská, Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. Arch.Slov.Cat. 5. (Bratislava 1973) XLIII.t.l 1., LXXVII.t.17.; Tocík, J., Slawisch-awarisches Gräberfeld in Holiare. (Bratislava 1968) LXXII.t.27.; SőregiJ., Vezető a Déri Múzeum Régészeti Osztályán. (Debrecen 1939) 72. 1

4 Vétel Deutsch Imre ékszerésztől. A MNM Régészeti Osztályán a Népvándorlás kori Gyűjteményben. Ltsz.: 71/1910. N 333. Súly: 8.75 g.