Folia archeologica 30.

Tibor Kemenczei: Új bronzsisak-lelet a Magyar Nemzeti Múzeum Őskori gyűjteményében

ÚJ BRONZSISAK-LELET A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ŐSKORI GYŰJTEMÉNYÉBEN 1977-ben a Nemzeti Múzeum őskori gyűjteménye egy több évtizede magángyűjteményben levő későbronzkori bronzsisakot vásárolt. Lelőhelyét már nem lehetett megállapítani, azonban az eladó szerint valószínűleg a Duna magyarcsehszlovák határmenti körzetében került elő (1—3. ábra). A Nemzeti Múzeum őriz még egy, az előbbivel szinte megegyező bronzsisakot (4—5. ábra). Ezt még Hampel József közölte 1886-ban,

1 majd több bronzsisakokkal foglalkozó munkában is említették (Mozsolics A., G.v. Merhart, H. Hencken, J. Borchhardt).

241

21

3 A Kárpát-medence területén a későbronzkorban élt népcsoportok a következő sisaktípusokat készítették: a) A közép-európai urnamezős kultúrától

1

5 átvették a félgömb formájú, arcvédős siak készítését. Eddig Észak-Magyarországon, a kyjaticei kultúra területén fekvő Mezőnyárádon talált bronzleletből került elő ilyen sisak töredéke.

1

4 Egykorú vele az Égeikumban a későmükénei korból származó, az i. е. XI. századra keltezett Tiryns-i sírban talált ilyen típusú sisak.

2

4 A kyjaticei kultúra területén a félgömbalakú sisaktípus a szikszói lelet

1

7 tanúsága szerint a Hallstatt AJ-BJ^ periódus idején, azaz az i. е. IX. századig divatban maradt. b) A szlovákiai lausitzi és a kyjaticei kultúra bronzművesei a közép-európai típust átalakítva kúp alakú sisakokat is készítettek. Koruk a Hallstatt A

x (Keresztéte) és a Hallstatt A

2-B

1 periódus (Lucky).

1

6 c) A nyugat- és dél-dunántúli (Bozsok, Bonyhád vidéke, Nagyvejke)

5"

7 és észak-horvátországi

1

0 bronzműves műhelyek félgömb formájú, oldalukon körbefutó bordával díszített, szélükön bőrbélés beerősítésére szolgáló szegekkel ellátott sisakokat gyártottak. A bronzleletek alapján koruk a Hallstatt A

2 periódus, azaz a kisapáti-lengyeltóti, kurdi típusú leletek kora.

8"

9 d) A szlovákiai lausitzi kultúra népe átvette ezt a sisaktípust, de tetejét a kerámiaművességtől

1

8"

2

1 átvett csillag alakú plasztikus mintával díszítette. Ilyen a Nemzeti Múzeum új sisaklelete is. Ezeknek a sisakoknak korát, mivel szórványleletek, az urnamezős kultúra népének megegyező formájú sisakjai szabják meg. e) A Hallstatt A korszak végén, a Hallstatt B

1 korszakban a tiszavidéki-erdélyi bronzipar harang alakú, ún. hajdúböszörményi típusú sisakokat készített.

11,25 Ez kereskedelem útján messze területekre eljutott. H. Hencken erre a sisaktípusra vezette vissza az itáliai Villanova kultúra sisakjai egyrészének eredetét.

2

6 A közép-európai és mükénéi sisakok hasonlóságára több kutató utalt már.

27 Kereskedelmi kapcsolat mindenekelőtt az urnamezős kultúra népével állt fenn, míg a Kárpát-medence keleti felében élt népcsoportok (lausitzi, kyjaticei, gávai kultúrák) az első sisakokat a közép-európai urnamezős kultúra területéről eljutott minták alapján készítették, s alakították ki sajátos sisaktípusaikat. A Hallstatt В periódus első felében a magyar Alföldön keleti eredetű, prészkíta népesség telepedett le.

2

8 A helyi lakosság, a gávai kultúra népe ekkor rejtette el a