Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

70 KOVÁCS TIBOR hogy a lemezek - bőrre aplikálva - a hajfonat összefogására, s egyben díszítésére, szolgálhattak. Amint a sírok egyéb kerámia, bronz és arany tárgyai bizonyítják, a hajdíszítő lemezek nagy többségét a kultúra virágzó szakaszában (az i. e. 15. sz. folyamán) használták.

4

4 Megjegyzendő: a temetőnek az i. e. 14. századot felölelő, a koszideri időszakot reprezentáló temetkezéseiben már nem fordulnak elő. Kérdéses viszont, hol készítették ezeket a viseleti tárgyakat. Miután más területről egyelőre még analóg példányokat sem ismerünk, plauzibilis, ha helyi produktumnak tartjuk őket. Sőt, valószínűleg a füzesabonyi kultúra azon sajátos emlékei közé sorolhatók - mint pl. a bronz „fűzőtűk" -, amelyeket más népek egyáltalán nem használtak.

4

5 Ritka, de feltétlen törvényszerű véletlenként a két említett típus a D 315. sírban együtt fordul elő. Amennyiben okfejtésünk helyes, akkor új bizonyítékot nyerhetünk a felső-tisza-vidéki népek helyi aranyfeldolgozó „iparának" létéhez. Szerencs- Gimnázium Érdekes összetételű aranylelet került felszínre a Tokaj-hegység lábánál fekvő Szerencs község belterületén a gimnázium építésekor.

4

6 A kincslelet 4 tömör hajkarikát, 2 szemüvegspirál csüngőt, 1 kúp alakú lemez ruhadíszt és tű fejrészét foglalja magában. Hajkarika. Tömör, végei egymásra hajlanak. Belső részén homorú vájat fut végig. M: 2,5 cm, súly: 6,18 g (9. ábra 1 ). Haj karika. Alakja és szerkezete az előbbivel megegyező. M: 2 cm, súly: 2,92 g (9. ábra 2). Hajkarika. Tömör, végei nem érnek össze. Belső része homorú. M: 2,1 cm, súly: 1,86 g (9. ábra 3). Haj karika. Tömör, végei egymásra hajlanak. Belső része homorú. M: 1,8 cm, súly 1,49 g (9. ábra 4). Kúp alakú ruha(?)dís^. Egy, 0,5 mm vastag lemezből készítették. Alsó részén két körbefutó hornyolat. Alján a lemez — 2-3 mm szélesen - kívülről befelé visszahajlított. Alul két lyuk töri át. Részben deformálódott. M: 1,8 cm, átm: 1,5 cm, súly: 0,77 g (9. ábra 5). Tű fejrésze. Kúp alakú, durva kidolgozású, díszítetlen. A fej alsó részén megmaradt szárának a fejjel egybeöntött csonkja. Belül üreges, hiányos. M: 1 cm, átm: 1,6 cm (9. ábra 6). Spirálcsövecskék, a) lapos huzalból, H: 0,9 cm; b) egyik felén enyhén domborodó huzalból, H: 0,7 cm, súly: a-\-b = 0,18 g (9. ábra 7). 4

4 А Б 66, В 78, D 304, D 327 sír mind kerámia, mind bronzmellékletei alapján (pl. mindegyikben előfordulnak kúpfejű tűk) biztosan keltezhetők a jelzett időszakra. Kivételt képez a fentieknél idősebb D 315. sír. 4

5 A szóban forgó tűtípusnak az alpi régióból ismert néhány - többségében fiatalabb „utánzatát" (pl. Sinzenhot, Blciche-Arbon, Lago di Ledro) H.-J. Hundt a füzesabonyi kultúra hasonló példányaira vezeti vissza. [Donauländische Einflüße in der frühen Bronzezeit Norditaliens. In: L'antica età del bronzo in Europa. Preistoria Alpina 10(1975) 162-163.] 4

C A lelet előkerülési körülményeire utaló, hitelt érdemlő adat nem áll rendelkezésre. Az arany tárgyakkal együtt néhány cserép is került a szerencsi múzeumba (ltsz.; 69.14.1.). Ezek egyike egy vállán vízszintesen körbefutó árkolással díszített bögre töredéke, amelyhez hasonlóak csak a kultúra fiatalabb leletei között találhatók.