Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

BRONZKORI ARANYLELETEK 57 felé. Igaz, hosszú ideig ezekből kevés állt rendelkezésre, számuk valójában csak az utóbbi időszak nagyobb feltárásai révén növekedett. Különösen érvényes ez a Tisza-vidékre, ahol a jászdózsai telepen,

3 a tiszafüredi

1 és a tiszapalkonyai

5 temetőben kerültek felszínre jelentősebb forrásértéket képviselő aranytárgyak. Utóbbiakat kívánjuk e helyen ismertetni, kiegészítve a Szerencs község belterületén talált kincslelettel.

6 A bemutatásra kerülő új leletek mindegyike a füzesabonyi kultúra törzsterületén került felszínre. így lehetőségünk nyílik arra, hogy e sajátos szerepet betöltő középső bronzkori kultúra fémművességéről, viseleti szokásairól eddig kialakított képet néhány ponton új adatokkal, megfigyelésekkel bővítsük.

7 Tis^apalkonya- Erő mii A régi Kisfalud nevű tanya helyén, a Tisza és az erőmű között fekvő részen - az új lakótelep építésekor - a füzesabonyi kultúra temetőjét bolygatták meg 1958 tavaszán. Ennek nyomán Kalicz Nándor, leletmentő ásatás során, 7 sírt tárt fel. Alább a sírok leírását ill. rajzát az ásató részletes adattári jelentése alapján adjuk.

8 1. sír (1. ábra 1). Jobb oldalon fekvő, enyhén zsugorított váz lekerekített sarkú sírgödörben. A sírgödör H: 185 cm, Sz: 80 cm, Mé: 125 cm, I: D-E. A váz H: 175 cm." - Melléklet: 1. Tál. Behúzott peremű, árkolt, rovátkolással szegélyezett ívekkel övezett bütykök díszítik. Szürke, erősen töredékes (2. ábra 1 ). 2. Korsó. ívelt, árkolt bütykökkel díszített vállának ill. aljának töredéke, szürke (2. ábra 2). 3 Stanczik Ilona szóbeli információja szerint az új kincslelet a hatvani kultúrához köthető. Vö. még: Bona, I., RF 1:20 (1967) 13.; Ua., i. m. 170. A múlt század végén a JászdózsaKápolnadombon (-halom) talált, Натре/ /.által leirt [Arch. Ért. 16(1896)179-1801 , ma mar azonosíthatatlan aranyleletet (vö. még: Moçsolics, A., Bronzefunde... 142.) legfeljebb közvetett adat alapján lehet a telep középső bronzkori lakóihoz kötni (füzesabonyi kultúra). Ehhez csupán az ad némi támpontot, hogy az arany tárgyakkal együtt (?) borostyángyöngyök is kerültek felszínre. A rendelkezésre álló adatok viszont egyértelműen arra utalnak, hogy a Kárpátmedence őskori népei elsősorban, de legalábbis jelentős mértékben a középső bronzkortól kapcsolódtak be az európai borostyán kereskedelembe. 1 Kovács, Г., Arch. Ért. 100(1973) 260-261.; Ua., RF 1:26 (Bp. 1973) 20-21. 5 A lelet közlési jogának átengedéséért Kcmenczei Tibornak tartozom köszönettel. (

i A leletre, amelyet 1967-ig a szerencsi múzeumban őriztek, Kcmenczei Tibor hívta fel a figyelmemet. 7 A füzesabonyi kultúra összefoglaló feldolgozását 1. Bóna, /., i. m. 144—170. A teljes képhez figyelembe veendő a szlovák és a román kutatás által más-más alapon körvonalazott, sok vonatkozásban eltérően értelmezett ottományi (otománi) kultúra összegező értékelése: Tocík, A. -Vladár, J. Prehl'ad bádania v problematike vyvoja Slovenska v dobe bronzovej. S1A 19(1971) 393-394, 420-421.; Ordentlich, /., Aria de ráspíndire a culturii Otomani de ре teritoriul României. Marmatia 2(1971) 19-35.; Bader, T., Epoca bronzului in Nord-Vestül Transilvaniei. (Bucurcçti, 1978) 30-62, 134-136. A kultúra kronológiai kérdéseinek taglalását 1. még: Schickler, H., Fundberichte aus Baden-Württemberg 1(1974) 713-714. s L. Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban: MNM) Adattára, 373. T. IV. sz. jelentés. - A leleteket a Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban: HOlM) őrzi. Ltsz.: 60.4.1-41. a A sírleírásnál használt rövidítések: M = magasság, Mé = mélység, H = hosszúság, Sz = szélesség, Szá = szájátmérő, Fá = fenékátmérő, Atm = átmérő.