Folia archeologica 30.

Patay Pál: A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep

46 PATAY P

ÁL Magyartési típusú csüngőt ismerünk a tetesi 9. síron és a névadó lelőhelyen kívül Magyarhomorog-Kónyadombról, méghozzá nagyobb számban. Utóbbiak, amint azt kimutattuk, kivétel nélkül a temető legkorábbi, az átmeneti szakaszba tartozó sírjaiban voltak találhatók.

3

3 A magyartési sírokat 3

4 a kerámiájuk alapján ugyancsak erre az időszakra keltezhetjük (főként a nagyfülű bögrék sűrűbb előfordulása miatt — lásd alább). Ami pedig a hencidai kincsleletet illeti, Gazdapusztai Gy. előbb említett véleményével teljes mértékben egyetértünk, hiszen a leletben együtt foglalnak helyet a magyartési típusú karikás csüngők (beleértve az 1. sz., nagyméretű példányt) a korai rézkori tibavai típusú korongosokkal.

3

5 Ezzel szemben hiteles leletként jászladányi típusú csüngőt ismerünk a névadó lelőhely 16. sírján

3

6 kívül a pusztaistvánházi 4.

3

7 és tiszavalk-kenderföldi 40. sírból.

3

8 Utóbbi temető, akárcsak a jászladányi, a bodrogkeresztúri kultúra életének végéről, a Kutzián I. szerinti ,,B" szakaszból való. Hasonlóképpen a pusztaistvánházi 4. sír is ebből az időszakból származhat, ugyanis kerámiamellékletei között találunk egy csészét, amelynek a hasa dudoros, a nyaka pedig összeszűkült.

39 Márpedig e két elem mindegyike a „B" szakasz jellegzetessége.

4

0 így tehát a korai rézkori tiszapolgári kultúra tibavai típusú korongos csüngőit a bodrogkeresztúri kultúra hajnalán, azaz az átmeneti szakaszban a magyartési típusú karikás csüngők váltották fel, míg a kultúra életének végére a jászladányi típusúak lettek általánosak. Végül a karikás csüngők használata meghonosodott a javarézkor végéről való Hunyadi halmi csoport körében is, amiről a vajszkai 5. sírban lelt példányok tanúskodnak.

4

1 A tetesi temető tehát módot nyújt arra is, hogy a rézkoron belül egyes tárgyak ill. típusok időrendi helyzetének meghatározását finomítsuk. Ezt még továbbiakkal kapcsolatban is megtehetjük. A 7. sírban talált kisméretű réz laposbaltához

4

2 hasonló darabot hiteles leletként eddig csak a hajdúszoboszlói 1. sírból ismertünk. E sír a csövestalpú tálja alapján a bodrogkeresztúri kultúra kezdetére keltezendő. Ugyanis mind az alakja, mind a páros, lencselakú, benyomott pontokból álló díszítése, nemkevésbé a talpát áttörő kisméretű lyukak révén sokkal inkább a tiszapolgári kultúra stílusára vall, mint a bodrogkeresztúriéra.

4

3 De volt még a sírban többek között egy csiszolt kő buzogány, egy vadkanagyar, ami szintén inkább a tiszapolgári kultúrában fordul elő. így tehát arra következtethetünk, hogy a laposbaltáknak ez a kisméretű típusa (nevezzük hajdúszoboszlóinak) ugyancsak az átmeneti szakasz jellegzetes lelete. 3

3 Patay P., DMÉ 1975. 227-228, 241., XVIII. t. 1-6. 3

4 Ua., Arch. Ért. 1943. 34-36. 3

5 Gazdapusztai Gy , i. m. 43-44., I-IV. t. 3

6 Patay P., Arch. Ért. 1944-45. 5., V. 1.18. 3

7 Ua., A bodrogkeresztúri . . . 43., XVII t. 1. 3

8 Ua., Das kupferzeitlichc . . . 26., 36. kép. 3

9 Hillebrand, /., Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. AH 4(Budapest 1929) 5. kép 3. 4

0 Bognár-Kntzján, I., Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. SZ AÚSAV 17(1969)38, 55. 4

1 Bruckner, В., Die Nekropole in Vajska. AI 11 (1970) 2,4-7., II. t. 8-9., VI. t. 1. 4

2

1. rész 10. ábra 1. 4

3 Patay P., A bodrogkeresztúri . . . 26., XII. t. 1-9.