Folia archeologica 30.

Lovag Zsuzsa: Kanizsai János esztergomi érsek pecsétgyűrűje

200 LOVAG ZSUZSA családi jelet - ugyanúgy mint a mi gyűrűnkön - mindenféle egyébként használatos kiegészítés nélkül.

3

0 A tárgy leírásánál már említettük a körirat gondos, szép vésetét, ez is jellemző vonása általában a XIV. századi pecséteknek. A gyűrűspecséteken is van legtöbbször körirat, mindig egy sorban közlik, rövidítésekkel a tulajdonos nevét és címeit. Mégpedig a Kanizsai-gyűrűhöz hasonlóan, a S(igillum) rövidítés után genitivusban áll a név. Legtöbbször kis kereszt van a körirat elején, mindig az ábrázolás fölött. Ez a mi gyűrűnkön hiányzik, de az 1404-ből maradt második gyűrű lenyomatán megvan. A korszak pecsétjeinek betűformái legnagyobbrészt kapitális majusculák, csak a h volt következetesen minuscula.

3

1 Ez a jelenség ugyanúgy megfigyelhető mindkét Kanizsai gyűrűn, mint az a század végén ugyancsak általánossá vált gyakorlat, hogy az E és С betűket függőleges vonallal lezárták. A betűformák részletesebb összehasonlítására csak az elveszett második gyűrű épen maradt felirata nyújt lehetőséget. Ennek betűi, a szövegkezdő kis kereszt formája és a gyöngyözött keret olyannyira megegyeznek azzal a pecséttel, amelyet 1401-ben Kanizsai érsek mint a „szent korona kancellárja" használt, hogy mindkettőt azonos kéz munkájának kell tartanunk.

3

1' A Kanizsai érsek, Bebek nádor és Szécsényi országbíró által vezetett, a szent korona nevében kormányzó országos tanács Zsigmondot méltatlannak találva vette át tőle az uralmat, de alig néhány hónapra csupán. Az ezalatt használt pecsétet bizonyosan az udvar ill. a kancellária pecsétvésője készítette, vagy éppenséggel egy, az érsek szolgálatában álló ötvös. A gyűrű és a pecsét feliratainak megegyezése bizonyossá teszi, hogy a típusa és formája alapján a hazai emlékanyagba jól illeszkedő érseki pecsétgyűrű Magyarországon készült. A metszett zafírt illetően - megfelelő analógiák hiányában - ezt nem lehet biztosan állítani, de az ábrázolás tárgyát és a foglalat eredetét tekintve feltehetően az is hazai készítmény. A XIV. századi ékköves pecsétgyűrűk számbavételénél láttuk, hogy a kevés eredetiben, vagy csak adatként ránk maradt példány a társadalom legmagasabb köreihez kapcsolódik. Magának a gyűrűspecsétnek rendszeres használatát is az Anjou királyok terjesztették el Magyarországon, divatja az 1360-as években tetőzött.

3

3 Tekintve, hogy a vésett kövű pecsétgyűrűk („secret") a XIV. századi francia fejedelmi kelléktár gyakori tartozékai voltak, valószínű, hogy a hazai gyűrűk ékköves formája is onnan származott, s a királyi példát követték az országos méltóságok, főurak és főpapok. A Kanizsai gyűrű a beléje foglalt ékkővel egyben tulajdonosának méltóságára is utal, a zafír ugyanis a püspökgyűrűk leginkább használatos ékessége. Egyházi 3

0 Csák nembeli István mester gyűrüspecsétjén oroszlán (1304) - Nagy I., Arch. Ért. XIII (1879) 22-23.; Az Abáktól származó Nekcsei Demeter tárnokmester gyűrűspecsétjén sas (1328) Csorna /., Turul 15(1897) 1.; Bebek István országbíró gyűrűspecsétjén hal (1362)- Berlényi I., i. m. 239.; Czudar István gyűrűspecsétjén csat (1387) - MDK-B-I. 162.; Bebek Imre gyűrűspecsétjén rák vagy skorpió (1391) - Bertényi /., i. m. 242.; Zudar Jakab gyűrűspecsétjén ismét csat (1422) - Waener, С., i. m. Decas III., 11. 3

1 BertényiI., i. m. 225. 3

2 MDK B-I. 378. 3

3 1360 és 1371 közt 101 gyűrűspecsétes királyi mandátum van a leleszi országos levéltár anyagában. - Knmorovit

Z L. В., A magyar királyi egyszerű és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. (Gödöllő 1937) 5.