Folia archeologica 29.
Sándor Soproni: A carnuntumi Heidentor
A CARNUNTUMI HEIDENTOR A pannóniai római kori építészet egyik jellegzetes emléke a carnuntumi Heidentor rendeltetésére vonatkozóan egységes álláspont mind a mai napig nem alakult ki. A korábbi meghatározások — síremlék, szentély stb. - az emlékkel foglalkozó kutatók szerint is csak feltevéseknek tekinthetők. Legutóbb E. Swoboda egy Ammianus Marcellinus hely alapján II. Constantius diadalívére gondolt, azonban az idézett forráshely véleményünk szerint a Heidentorra aligha vonatkoztatható. Az építmény korát a kutatás a másodlagosan beépített kőemlékek és az építmény stíluskritikai vizsgálata alapján eléggé egyöntetűen a tetrarchia korára, illetve a IV. századra helyezi. A Heidentor és környékének tüzetesebb vizsgálata azt mutatja, hogy az eléggé csonkán reánk maradt rom építészeti formája eredetileg egy quadrifrons lehetett. Az a körülmény, hogy a rom körül római útnak, vagy utaknak a nyomait nem lehet kimutatni, valamint az a tény, hogy a négy pilléren álló, négy kapus, boltozott építmény közepén egy szoborbázis áll, kizárja azt a lehetőséget, hogy a Heidentor egy quadrifrons funkcióját töltötte volna be. így tulajdonképpeni rendeltetésére más magyarázatot kell keresnünk. A korábbi kormeghatározásokat megerősítve, a jelzett időszakban egyetlen olyan, jelentősebb eseménnyel számolhatunk Carnuntum életében, amely egy ilyen középítmény létrehozását nemcsak hogy lehetővé, hanem szükségessé is tette: a 308. évi császártalálkozó. A Carnuntumba érkező négy uralkodó a négy nyílású Heidentort díszítő nagyméretű — feltehetően Concordia - szobor előtt pecsételhette meg a tárgyalások után az ünnepélyes megbékélést. Egy ilyen ünnepség céljaira az emlék kiválóan alkalmasnak látszik, amit még megerősít az az ásatási megfigyelés is, hogy a Heidentor körül egy nagyobb terület ki volt kövezve. Itt foglalhattak helyet a császári kíséret tagjai. A Heidentor topográfiai helyzete a császári találkozó és az azzal kapcsolatos ünnepségek lebonyolításához igen kedvező. Az ugyancsak a carnuntumi polgárváros nyugati szélén, a Tiergartenben feltárt Palastruine-ről éppen a közelmúltban mutatták ki, hogy az eredetileg fürdő céljait szolgáló hatalmas épülettömböt éppen a III-IV. század fordulóján építették át palotává. Az újjáépített, illetve átalakított reprezentatív palotában folyhattak a hivatalos tárgyalások, a Heidentornál az ünnepségek, aminél a közeli polgárvárosi amphiteatrum is szerepet játszhatott, a szűkebbkörű heidentori ünnepség után itt mutatkozott meg a nép előtt a négy uralkodó s mutathatták be Pannónia új urát, Liciniust is.
