Folia archeologica 29.

T. Dobosi Viola: A pattintott kőeszközök nyersanyagáról

12 T. DOBOSI VIOLA I. 2. Vulkáni tevékenységgel kapcsolatos, hidrotermális eredetű nyersanyagok, elsősorban az északkelet-magyarországi lelőhelyeken gyakoriak. A folyamat a következő: ha a vulkáni tevékenység során a hőmérséklet a víz kritikus hőmérséklete (^375 °C) alá csökken, a folyékony anyag forróvizes oldatba megy át. Ennek az oldatnak áttörő, feszítő ereje már nincs. Az egyre hűlő maradék oldatban dúsult elemek, ásványok kristályosodására három mód van: 1. a porózus mellékkőzeteket átitatják (kovásodott homokkő, márga, tufa, fa stb.) 2. az alapkőzet repedéseibe hatolnak be, ennek eredményeként telérek, tömzsökök keletkeznek, 3. a mellékkőzetek könnyen oldódó alkotó elemeit kimossák és helyettesítik. hidrokvarcit (limnokvarcit) a vizsgált leleőhelyeken egyik leggyakoribb nyersanyag. A két elnevezést felváltva, egymás helyettesítéseként alkalmazta pl. Vértes.

23 A két kvarcit-féleség keletkezése között azonban van különbség. Mindkettő vízben keletkezett, de míg a hidrokvarcit források üledéke, a limnokvarcit álló édesvizekben lerakódott tavi kvarcit. Mivel a keletkezés folyamatára ritkán találunk információt, javaslom, hogy általánosan hidrokvarcit elnevezést használjunk, már csak abból a meggondolásból, hogy a hidro- előtagú szóösszetételek vízzel (akár álló-, akár folyóvíz) kapcsolatosak. A kőzet üveges csengésű, kissé érdes tapintású, szélein, vékony lemezekben áttetsző. Acéllal ütve szikrát vet, savban nem pezseg. Apró hézagok, üregek, erek vannak benne. Színe rendkívül változatos (fehér, szürke, vörös, sárga, rendszerint rétegzett, foltos.) A Velencei és Tokaj hegységben tömegesen előfordul. Az északról érkező folyók völgyében a felsőpleisztocén löszfelszínt több helyen szakítják meg pliocén-végi nyirok(Arka!) és miocén hidrokvarcit foltok. Opál hidrotermális folyamatok során jön létre szintén, Si0

2 + víz, azaz megszilárdult kovagél. A víztartalom, amely meghatározza az adott opál-féleség sajátosságait, 1-21 % között váltakozhat. Ismerünk fa-, tej-, viasz- és üvegopált, hazánkban Hegyalján, a Mátra és a Börzsöny andezitjében fordul elő. II. Vulkáni tevékenységtől független nyersanyagok: Kovakövetek: szerves vagy szervetlen eredetű, különböző kristályszerkezetű kvarcváltozatok gyűjtőneve. Szervetlen eredetű, ha lúgos kémhatású talajvizek a homokból kovasavat oldanak, majd ez a kovasav összecementálja a homokot. Szervetlen eredetű a kalcedon, amikor a finom szemcséjű kvarc-homokot összecementáló kovasav ebben a formában kristályosodik. Tiszta formájában fehér, gyengén szürkés vagy kékes, legfeljebb áttetsző, kálilúgban könnyen oldódik. Többnyire cseppköves, vesés, gömbös alakban vagy párhuzamosan rétegződve tölti ki a kőzetüregeket. (Színezett - pl. ferrihidroxiddal - változatai kedvelt féldrágakövek: karneol, achát, ónix, stb.) A jáspis tömött, szemcsés kvarcváltozat, vörös (ha vasoxid színezi) vagy barnássárga (vashidroxid színezi). A szerves eredetű kovakőzetek kovavázú szervezetek (diatomák, radiolariák, kovaszivacsok) vázrészeiből halmozódnak fel, feltehetően többszöri oldódás és kicsapódás után. Általában karbonát kőzetekbe beágyazva, kisebb-nagyobb gumók alakjában jelenik meg. tü^kő krétakori mészkőben, gumók, gömbök alakjában fordul elő, nagyon nemes, szép, szürke-sárgás színű, élein kissé áttetsző, homogén nyersanyag. Nagyon 2:

1 Az arkai leletanyag Quartär-beli publikációjában limnokvarcit, az Acta Arch.Hung.-ban hidrokvarcit.