Folia archeologica 28.

Tibor Kemenczei: Hallstatt kori leletek a Dunakanyar térségéből

HALLSTATT KORI LELETEK A DUNAKANYAR TÉRSÉGÉBŐL A Dunakanyar vidékén a korai vaskorból származó emlékanyag egyaránt tartalmazza a hazánk területének nyugati és keleti felében élt népcsoportok kézművességére jellemző tárgyakat. Ezeknek a leleteknek segítségével nyomon lehet követni a Duna két oldalán élt, különböző eredetű népességek kapcsolatainak alakulását ebben az időszakban. Siittön 11 halomsírt tártak fel az 1920-as években. Az előkerült leletek közül két urnatöredéket mutatunk be (2. ábra 2-3). Lábatlan határában mezőgazdasági munkák során kerültek elő urnatemetőből származó leletek (1. ábra 1-12). S\obo/i kövekkel fedett hamvasztásos temetkezésre bukkantak (2. ábra 1 ; 3. ábra 1-4). Pomá^on öt hamvasztásos sírt tártak fel (2. ábra 4-6; 3. ábra 5-8; 4. ábra). S%igets%entmártonban a Dózsa György utcában vízvezetékárok ásásakor bukkantak hamvasztásos temetkezésre (5. ábra 1-7). Találtak leleteket a kertekben is (5. ábra 6,8,9). Jpoljs^akáHosról (Ipelskj Sokolec) még a második világháború előtt kerültek a Nemzeti Múzeumba leletek (6. ábra). Az ismertetett leletek a Hallstatt C-D periódusok korából származnak. Ebben az időszakban a Dunántúlon, így a Dunakönyök térségében is a hallstatti kultúrkörbe tartozó kalenderbergi kultúra népe élt. A lábatlani leletek pontos megfelelőit a Veszprém megyei Középrépáspusztán és Halimbán feltárt hamvasztásos temetők leletanyagában találjuk meg. Ugyanerről a tájegységről ismerünk azonban nagy halomsírokat is. A kalenderbergi kultúra jellegzetes emlékanyaga került a napvilágra a Lábatlantól 5 km-re fekvő Süttőn feltárt halomsírokból. A süttői leletek között levő bikafejjel díszített urna (2. ábra 2) a keleti hallstatti kultúrkör népének kultusztárgyai közé tartozik. A másik süttői urnatöredék (2. ábra 3) az i. е. VII. század folyamán a görög adriai kereskedelem révén Közép-Európa területén elterjedt meandermotívummal van díszítve. Az Ipolyszakálloson előkerült vörös színű edénytöredékeken a meandermintát fémlemezkékből készítették (6. ábra 5, 6). Ez a díszítésmód kelet-alpi, észak-itáliai eredetű. A kalenderbergi kultúra agyagművességének típusai közé tartozik a szobi lelet ún. buccheros díszű edény töredéke is (3. ábra 2). Ennek a leletnek a bütykös díszű urnatöredéke viszont az alföldi prészkíta kerámiára emlékeztet (2. ábra 1 ). A süttői halomsírok és a középrépáspusztai típusú leletanyagot tartalmazó lábatlani temetkezések leletanyaga között a jelentős egyezések mellett lényeges különbségek is vannak. A halomsírok pompás kivitelű, bikafej, meander díszítésű kerámiája alig-alig fordul elő a középrépáspusztai típusú leletek között. Ez részben magyarázható azzal, hogy a halomsírokba a társadalom vezető rétege, míg a szegényesebb leletanyagú temetőkbe a köznép temetkezett. A kétfajta temetkezési mód, az eltérő típusú leletanyag a Dunakanyar vidékén azonban nem csak társadalmi