Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XXVIII. 1977 BUDAPEST A TISZÁNTÚL IX - X. SZÁZADI BOLGÁR EMLÉKEI M ESTERHÁZY Károly A Tiszántúl IX. századi lakosságának törtenetét alig ismerjük. Ez a történeti és régészeti irodalomból is kitűnik. A korszak forrásai közül eddig főleg az írásos forrásokat szólaltatták meg. Később a nyelvészeti források (földrajzi nevek) kerültek az érdeklődés középpontjába. Legújabban a régészeti leletek bekapcsolásával új lehetőség nyílott a Tiszántúl IX. századi történetének kutatására. A legfontosabb írásos források az avar-frank, az avar-bolgár harcokkal és a bolgár-frank viszonnyal kapcsolatosak. A frank források adatait (Fuldai évkönyvek) már Hunfalvy Pál is felhasználta, de néptörténeti vonatkozásaikat még nem vetette fel.

1 Az első részletes feldolgozást Dümmler művének felhasználásával Konstantin Jirecek készítette el. Könyvét magyar nyelvre is lefordították.

2 A Tiszántúl és Erdély IX. századi történetével kapcsolatban két adatot említett meg: 1. Krum kán seregében avar csapatok is harcoltak. 2. Német Lajos és Borisz cár morvák elleni szövetsége, a tullni szerződés (864), melyet 892-ben megújítanak. Ez a megállapodás tartalmazza a bulgáriai só Moráviába való szállításának tilalmát.

3 A frank, morva és bolgár határokról csupán annyit ír, hogy a frankok keleti szomszédai a bolgárok voltak, a bolgárok viszont északon a morvákkal határosak.

4 A Tiszántúl és Erdély bolgár megszállásáról tehát nincs nála szó. Ezt az állásfoglalást némileg módosította a Jireceket követő Marczali. A bizonytalankodó Hunfalvyval ellentétben a bulgáriai só származási helyéül Erdélyt jelölte meg, a morva-bolgár határt pedig a római sáncok táján kereste.

5 Bolgár birtoknak tartotta a Tiszántúlt Pauler is.

6 Zlatarski szerint Krum figyelme a frank birodalom gyors keleti terjeszkedése nyomán, már uralkodásának kezdetén országa ÉNY-i határaira irányult: leigázta a tiszántúli avarokat, s a Bánátot annektálta is.

7 1 Hunfalvy P., Ethnographie von Ungarn. (Bp. 1877) 124-126.; Ua., Az oláhok története. I. (Bp. 1894) 195. 2 Dümmler, E., Über die südostlichen Marken des fränkischen Reiches unter den Karolingen 795-907. (Wien 1853); Jirelek, K. ]., A bolgárok története. (Nagybecskerek 1889) 3 Uo. 138, 150. 4 Uo. 135. 5 Marchait H., A vezérek kora és a királyság megalapítása. A magyar nemzet története. I. Szerk. Szilágyi S. (Bp. 1895) 90-91. 6 Pauler Gy., A magyar nemzet története Szent Istvánig. (Bp. 1900) 35. 7 Zlatarski, W. N., Geschichte der Bulgaren. I. (Leipzig 1918) 26.