Folia archeologica 28.

Éva B. Bónis: A brigetioi kurucdombi fazekastelep

A BRIGETIOI KURUCDOMBI FAZEKASTELEP 1. Kutatások a fa^ekastelep területén. A rendkívül gazdag és változatos anyagot szolgáltató kurucdombi fazekastelep ásatásai körülményeiről keveset tudunk, 1934-ben Paulovics István elsősorban a téglaégető kemencéket közölte és egy későbbi publikációt tervezve, a kerámiát szolgáltató lelőhelyről csak ennyit írt:

1 ,,. . . Ugyanekkor a téglagyártól délre sikerült megtalálni az ott talált finom, tapadó és zsíros agyag által odavonzott brigetioi fazekastelepet is... " Valamivel többet tudunk meg Paulovics egy későbbi publikációjából:

2 „... a brigetioi tábortól K-re a legios téglaégető hulladékhalmára épített Valentinianus kori burgust 1934 őszén megvizsgáltuk. 70 m-re délre a burgustól egy fazekasműhely maradványaira bukkantunk. Az ásatásnál két szerény épület, egy kerek kemence került elő a különböző kerámiai gyártmányokon és agyagformákon kívül." Éppen az említett szerény épületekhez hasonlókat talált a kurucdombi fazekastelep területén Barkóczi László. Ezek az edényraktárak és az összeomlott polcokról leesett selejt edények a Folia Archaeologica 1976. évi kötetében kerültek ismertetésre.

3 Barkóczi László brigetioi helyszínrajzát, - amelyen a kurucdombi fazekastelep is jól látható

4 - megismételtük egy korábbi közleményünkben.

5 A kurucdombi fazekastelepről még egyszer kapunk híradást Mócsy András 1954-ben végzett leletmentése kapcsán.

7 A Kurucdombnál 20 m széles sávban gátépítéshez földet termeltek ki. A téglaégető átégett törmelékébe beépítve Mócsy András két helyiséget, egy vízvezetéket és egy kerek kemencét talált. A kerek kemencébe IV. századi sírt vágtak bele. Paulovics már megállapította, hogy „. . . a domb nem természetes alakulat, hanem az a legio téglaégető telepét borítja, több évszázadra terjedő téglaégető tevékenység emlékeit rejti magában . . . Az időnként felhagyott téglagyártás törmelékei egy valóságos mons testaciust létesítettek ezen a jó agyagot szolgáltató helyen. . . "

8 Fentiekből kitűnik, hogy a legios téglagyártás már folyamatban volt, amikor az edénygvártás megindult, kerek kemencéiket a téglagyártás törmelékeibe alapozták. A fazekastelep is több periódusú volt. A hosszú időn át tartó termelésre utal a leletanyag is, amelyben különböző korszakok fazekastermékeit találjuk. A kurucdombi fazekastelep anyaga 1934-ben került be a Magyar Nemzeti Múzeumba. Egy részüket Petrovics Jenő gyűjtötte a helyszínen,

9 a másik leletcsoportot Paulovics István ásta ki.

1

0 Tekintettel arra, hogy utóbbiakra nézve sem maradt fenn ásatási feljegyzés, az egész anyagot együtt tárgyaljuk. 2. Mécses negatívminták és mécsesek. A mécsesnegatívok közül figyelemre méltó a hattyú ábrázolásos ( 1. ábra 1., 5. ábra 2 a-b), amely a Brigetioban kimutatható Apollo-kultusszal hozható összefüggésbe.

1

2"

1

3 Az IËGIDI bélyegzős mécsesekből két minta is van (4. ábra 1 a-b, 2 a-b), ennek a mesternek a bélyegei csak 100 után tűnnek fel a provinciákban.

1

8"

2

0 Számos párhuzama van a Silenos fejet ábrázoló mécsesnek (5. ábra 1 a-b), amelynek eredetét a hellenisztikus görög körben találjuk meg.

2

5'

2

7 A bronzból készült mécsesek szolgai utánzata két fogó, egyik-